Zsarolásról általában
A zsarolás hazánkban a legritkábban előforduló vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, melyet 2022-ben Magyarországon 186 alkalommal állapítottak meg. Összehasonlításképpen a Büntető Törvénykönyv ugyanezen fejezetébe tartozó rablás, kifosztás, önbíráskodás 534, 204, illetve 881 esetben került megállapításra. A zsarolás valamennyi elkövetett bűncselekmény vonatkozásában is rendkívül ritka, az elmúlt 5 évben az összes megállapított deliktum mindössze 0.12%-át tette ki. Az önbíráskodás és zsarolás hasonlóságait és elhatárolását az önbíráskodásról szóló cikkünkben fejtettük ki, jelen írásunkban kizárólag az utóbbi bűncselekményt elemezzük.
A zsarolás Btk. szerinti tényállása
367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.
A zsarolás sértettje
A bűncselekmény védett értéke a vagyoni jogok és a jogérvényesítés törvénytelen módja elleni védelemhez fűződő társadalmi érdek. A zsarolás passzív alanya és sértettje bármely természetes élő személy lehet, akit az elkövető valamilyen magatartás tanúsítására kényszerít. A sértett személyének meghatározása a sértetti jogok gyakorlása szempontjából bír jelentőséggel. A zsarolás sértettje ugyanis indítványokat és észrevételeket tehet, polgári jogi igényt terjeszthet elő, iratmásolatokat kérhet, de akár az eljárás megszüntetése esetén pótmagánvádlóként is felléphet.
A büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint ugyanis a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a zsarolás elkövetése kapcsán tett feljelentést elutasította,
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a zsarolás miatt folyamatban lévő eljárást megszüntette,
c) az ügyészség a zsarolás miatt emelt vádat ejtette.
A pótmagánvádas eljárásban a sértett jogi képviselete kötelező. Már itt felhívjuk a figyelmüket, hogy a feljelentés elutasítása, az eljárás megszüntetése vagy a vád elejtése önmagában nem eredményezi, hogy a sértett pótmagánvádlóvá váljon, ezért amennyiben az Ön sérelmére elkövetett zsarolás okán pótmagánvádlóként kíván fellépni, javasoljuk, hogy mihamarabb vegye fel a kapcsolatot Irodánkkal.
A zsarolás elkövetési magatartása
A bűncselekmény elkövetési magatartása a kényszerítés, mely erőszakkal vagy fenyegetéssel valósul meg. Kényszerítés minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a passzív alany nem az akaratának megfelelő magatartást tanúsítja. A tényállás az elkövetési módot is meghatározza. Eszerint a kényszerítést erőszakkal vagy fenyegetéssel kell megvalósítani. A zsarolás akaratot hajlító és akaratot megtörő erőszakkal is elkövethető. Ez azt jelenti, hogy akármilyen erőszak alkalmas lehet a bűncselekmény megvalósítására, amennyiben az a passzív alany ellenállását olyan mértékben csökkenti, hogy választási lehetőséget enged az engedelmesség és az engedetlenség között. A fenyegetés a hatályos törvény alapján olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A Kúria BH 2001.101. számú bírósági határozatában kifejtettek szerint, azonban a fenyegetés nemcsak a súlyos hátrány kilátásba helyezésével valósulhat meg.
Jogtalan haszonszerzés, mint a bűncselekmény célzata
A bűncselekmény célja a jogtalan haszonszerzés, ekként az a haszon, amely a társadalom érdekeibe, jogszabályba vagy a társadalom erkölcsi normáiba ütközik. Nem valósul viszont meg zsarolás, ha a feljelentés kilátásba helyezése a szabálysértéssel okozott kár megtérítésének céljából történt, hiszen ez esetben hiányzik a jogtalan haszonszerzési célzat [BH 1979.12.405].
A zsarolási fenyegetés akár jogszerű, akár jogszerűtlen hátrány kilátásba helyezésével is megvalósulhat. Tényállásszerű tehát annak a cselekménye, aki azzal a fenyegetéssel kényszeríti a sértettet a jogtalanul követelt pénzösszeg kifizetésére, hogy az ellene folyamatban lévő büntetőügyben számára hátrányos tanúvallomást tesz [BH 2012.3.55].
A zsarolás bűntettének elkövetését megalapozza az is, ha az elkövető más személy részére kíván jogtalan hasznot szerezni.
Vagyoni hátrány, mint a bűncselekmény eredménye
A zsarolás eredmény-bűncselekmény, ami vagyoni hátrányban ölt testet. Vagyoni hátrány a vagyonban okozott hátrány és az elmaradt vagyoni előny. A bűncselekmény a kikényszerített magatartással okozott bármilyen mértékű kár bekövetkezésével befejezetté válik [BH 2009.6.172]. Mindaddig, amíg az erőszak, vagy fenyegetés ellenére nem következett be vagyoni hátrány, a zsarolás kísérlete állapítandó meg.
Ugyanígy kísérleti szakban marad a bűncselekmény, amennyiben a sértett csupán színleg teljesít. Ismert ugyanis a bírói gyakorlatból olyan döntés, mely szerint a sértett egy követelt a pénzösszeget – a nyomozó tanácsára, de – saját elhatározásából átad a zsarolónak, de közben az előre értesített nyomozók a zsarolót figyelik. Ilyen esetben a sértett nem a kényszer hatása alatt, hanem önként cselekszik. Miután a károkozás nem áll a kényszerítéssel ok-okozati összefüggésben, ezért a zsarolás kísérlete állapítható meg [BH 1994.1.12].
Ugyanakkor, még a zsarolásnak a kísérlete sem állapítható meg, ha pl. valaki egy szórakozóhelyen a sértettel történt szóváltás során kijelenti, hogy a sértettnek „védelmi pénzt” kell fizetnie anélkül, hogy a pénz összegét és átadásának időpontját konkretizálta volna. Ezen kijelentések alapján ugyanis a sértett nem tudhatta meg, hogy milyen magatartást kell tanúsítania, így a kísérlet megállapítására nem kerülhet sor [BH 2001.8.362].
A zsarolás minősített esetei
Súlyosabban minősül a zsarolás bűntette, amennyiben azt
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.
Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
A hivatalos személyek körét a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg.
A zsarolás és rablás elhatárolása
Megjelenésüket tekintve a zsarolás és rablás sokszor nagyfokú hasonlóságot mutat, hiszen utóbbi bűncselekmény megvalósításakor is rendre megjelenik erőszak, illetve fenyegetés.
A zsarolás – kényszerítésben megnyilvánuló – elkövetési magatartása a sértett akaratára történő olyan fizikai vagy pszichikai ráhatás, amely alkalmas arra, hogy a sértett ennek nyomása alatt az elkövető által megkívánt magatartást tanúsítsa. A zsarolási erőszak, illetve fenyegetés az elkövetési tevékenység eszközeként szolgál. Szemben a rablási erőszak akaratbénító fokával, a zsarolás esetében annak nem kell feltétlenül elérnie ezt a mértéket. A zsarolás olyan erőszakkal, illetve fenyegetéssel is elkövethető, mely csupán hajlítja a sértett akaratát, annak cselekvési szabadságát csak kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja. Így megvalósul a zsarolás, ha a terhelt levélben megfenyegeti a sértettet, hogy ha több százezer forintot nem fizet, a sértett házát, gépkocsiját és nyaralóját – milliós károkat okozva – megrongálja [BH 2001.8.356].
Rablás valósul meg, ha a fenyegetés közvetlenül az élet vagy testi épség elleni, és egy dolog átadására (elvételének tűrésére) irányul; zsarolás valósul meg, ha a fenyegetés nem közvetlenül az élet vagy testi épség elleni, vagy közvetlen ugyan, de nem egy dolog átadására (elvételének tűrésére) irányul [BH 1991.9.339].
Ugyancsak rablást és nem zsarolást valósít meg az, aki élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel kényszeríti a sértettet arra, hogy a gépkocsiját elcserélje vele [BH 2011.4.93].
Szintén rablás állapítható meg, ha a terhelt pénzt követel a sértettől, majd – miután az a teljesítést megtagadja – azonnal erőszakot alkalmazva elveszi a pénztárcáját [BH 2021.9.250].
Társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntettének, s nem pedig zsarolásnak minősül annak a három vádlottnak a cselekménye, akik rendőrségi nyomozóknak adva ki magukat, az idős életkorú sértettet annak lakásában fenyegetik, a tanúként jelen levő személyt bántalmazzák, és a házkutatás ürügyén a sértett által elővett arany ékszereket magukhoz véve a helyszínről eltávoznak [BH 1999.4.152].
Irodánkkal történő kapcsolatfelvétel
Amennyiben zsarolás elkövetése miatt eljárást indítanak Önnel szemben, akkor javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Irodánkkal. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a védekezés stratégiáját. Felhívjuk a figyelmét, hogy a gyanúsítotti kihallgatás a büntetőeljárás egyik legfontosabb eljárási cselekménye. Ezért már a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően ajánljuk Irodánk megkeresését.
Zsarolás bűntettével kapcsolatos kérdése esetén állunk rendelkezésére!
