A rágalmazás és becsületsértés vétsége a legnagyobb látenciával rendelkező bűncselekmények közé tartozik. Ennek a hatalmas látenciának azonban számos oka lehetséges. Ilyennek tekinthető többek között az, hogy a sértett nem tud arról, hogy a sérelmére kifejtett megnyilvánulás rágalmazásnak vagy becsületsértésnek minősül. További problémát jelent a sértettek számára a bizonyítás nehézsége, de kiemelést érdemel az a különlegesség is, hogy a rágalmazás és a becsületsértés esetén magánvádas eljárást folytatnak le.
A rágalmazás tényállása
A rágalmazás vétségének törvényi tényállását a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 226. § határozza meg.
Rágalmazás
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
A rágalmazás elkövetési magatartásai
A rágalmazás elkövetési magatartásai a becsület csorbításra alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Tény állítása alatt a tény verbális módon történő közlése értendő. Az elkövetési magatartás tényállásszerűségének feltétele az elkövető által állított tény becsületcsorbításra objektíve alkalmas volta, függetlenül annak valós vagy valótlan tartamától.
A rágalmazás második lehetséges elkövetési magatartása a híresztelés, mely megvalósul a mások által tett tényállítás továbbadásával, továbbításával vagy közvetítésével, függetlenül attól, hogy a híresztelő a tényállítás valós vagy valótlan volta kérdésében állást foglalt-e. A híresztelés olyan tényközlési forma, amelynél határozottan kifejezésre jut, hogy az nem a híresztelő saját tudomásán, hanem mások ismeretein, tapasztalatain alapszik. A rágalmazás ezen elkövetési magatartásának tipikus megvalósítási formája a más által tett tényállítások közösségi médiában történő megosztása, azonban az elkövető megvalósítja a híresztelést az újságban közölt cikk honlapon, vagy interneten történő ismételt megjelentetésével egyaránt.
A bűncselkemény utolsó elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Rágalmazás valósul meg, amennyiben az elkövető a valóság egy jellemző mozzanatát oly módon emeli ki, illetve továbbítja, melyből logikailag következtetni lehet az egész eseményre, történésre, jelenségre. Tényre utaló közvetlen kijelentésként értékelte, ekként rágalmazásnak minősítette a Legfelsőbb Bíróság a vádlott magánvádló italozó életmódjára vonatkozó megállapítását (BH 1994.7.356).
A rágalmazás „más előtt” történő elkövetésének jelentősége
A törvényi tényállása értelmében, a becsület csorbítására alkalmas tényközlés akkor minősül rágalmazásnak, ha azt „más előtt” fejtik ki. A „más előtt” fordulat azonban nem annak a fizikai helynek a megjelölésére szolgál, ahol a tényközlés címzettje tartózkodik, hanem arra, hogy a rágalmazás elkövetési magatartását olyan módon szükséges megvalósítani, hogy arról a passzív alanytól eltérő személy is értesülhessen. A rágalmazás tényállásszerű megvalósításának feltétele ugyanis, hogy a becsületcsorbításra alkalmas tényt elkövető a passzív alanyon kívüli harmadik személy előtt fejtse ki. A bűncselekmény megvalósításának nem szükséges feltétele, hogy az elkövető által közölt tény más, vagy mások tudomására jusson, ezért a tényállás megvalósítása szempontjából közömbös annak kérdése, hogy a másik személy a tényközlést meghallotta, vagy tudomására jutott-e.
Milyen büntetésre számíthat rágalmazás elkövetése esetén?
A rágalmazás alapesete egy évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a minősített esete két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez nem azt jelenti, hogy rágalmazás elkövetése esetén feltétlenül szabadságvesztést szabnak ki. A joggyakorlatban meglehetősen ritka, hogy a rágalmazás megállapításakor letöltendő szabadságvesztést (fogház vagy börtönbüntetést) szabjanak ki. Az elkövető a legtöbb esetben pénzbüntetésre, próbára bocsátásra vagy megrovásra számíthat. Felhívjuk azonban a figyelmüket, hogy valamennyi ügy egyedi, ezért minden körülményt alaposan meg kell vizsgálni ahhoz, hogy állást lehessen foglalni annak kérdésében, hogy rágalmazás esetén milyen büntetésre vagy intézkedésre lehet számítani.
A rágalmazás kisegítő tényállása a becsületsértés, ezért a rágalmazás és a becsületsértés elhatárolásához ezutóbbi bűncselekmény elemzése is szükséges.
A becsületsértés tényállása
A becsületsértés törvényi tényállását a Btk. 227. §-a tartalmazza.
Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
A becsületsértés elkövetési magatartása
A Btk. a becsületsértés tényállásának három vagylagos elkövetési magatartását határozza meg. A becsületsértés megvalósítható:
– becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával,
– becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekménnyel és
– tettleges becsületsértéssel.
A becsületsértés első elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata. Tipikus formája a verbálisan megnyilatkozás, azonban ennek az elkövetési magatartásnak a körébe tartozik a megnyilvánulás írásban történő kifejtése egyaránt. A kifejezés a tényállítást és az értékítéletet ugyancsak magába foglalja. Amint azt korábban említettük, a rágalmazás tényállása megkívánja, hogy az elkövető a passzív alanytól eltérő harmadik személy előtt fejtse ki a becsület csorbításra alkalmas tényközlést. E követelménnyel szemben, a becsületsértés tényállásának (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő cselekmény – a rágalmazás tényállásában megfogalmazott „más előtt” kitétel hiányában – akkor is megvalósítja a bűncselekményt, amennyiben azt kizárólag a passzív alany előtt fejti ki az elkövető.
A becsületsértés azonban általában értékítélet kifejtésével valósul meg. Az értékítélet tartalmát tekintve, lehet kritika, bírálat, nézet, káromlás, trágár szidás, vagy akár megalázó tréfa egyaránt. A becsületsértés elkövetési magatartása azonban csak a becsület csorbítására objektíve alkalmas kifejezéseket öleli fel. Becsület csorbításra alkalmas megnyilvánulásnak minősül különösen a passzív alany testi vagy szellemi képességeire (nyomorék, idióta), testalkatára, jellemére (hazug, csaló) vagy negatív szokásaira vonatkozó (iszákos) kifejezés használata.
A becsületsértés második elkövetési magatartás a becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény, melynek tartalmát egy negatív meghatározással lehet determinálni. Jelen elkövetési magatartás körébe kizárólag azok a cselekmények tartoznak, amelyek sem kifejezés használatának, sem pedig tettleges becsületsértésnek nem minősülnek. E fogalom köre a tapintatlanságot, neveletlenséget, gúnyolódást jelentő, megszégyenítő, megalázó, lealacsonyító jellegű cselekményekre terjed ki. Becsület csorbításra alkalmas egyéb cselekménynek minősül a testrészek mutogatása (feltéve, hogy a cselekmény nem szeméremsértő), testi hibával rendelkező személyek gúnyos utánozása, megvető arckifejezések, grimaszok használata, más irányába történő köpés, rúgás.
A becsületsértés utolsó elkövetési magatartása a tettleges becsületsértés. Megvalósításához más személy beleegyezése nélkül, e személy testére mért becsület csorbítására alkalmas fizikai ráhatás szükséges. Az elkövetési magatartást megvalósítja a passzív alany becsület csorbításra alkalmas megérintése, leköpése, leöntése, vagy más személynek sérülés okozására tipikusan nem alkalmas tárggyal (pl. tojással) történő megdobása egyaránt. A becsületsértés deliktumának nem tényállási eleme az elkövetés erőszakos volta, ez azonban nem zárja ki annak megvalósítási lehetőségét.
Milyen büntetésre számít becsületsértés elkövetése esetén?
A becsületsértés valamennyi elkövetési magatartás esetén egységesen egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rágalmazáshoz hasonlóan ez a büntetési tétel nem azt jelenti, hogy becsületsértés elkövetése esetén biztosan szabadságvesztést (fogház vagy börtönbüntetést) szabnak ki. A becsületsértés miatti büntetőjogi felelősség megállapítása esetén legtöbb esetben pénzbüntetésre, próbára bocsátásra vagy megrovásra számíthat az elkövető. Itt is felhívjuk azonban a figyelmüket, hogy a büntetőeljárásra tekintettel feltétlenül ajánljuk, hogy a lehető legkedvezőbb döntés érdekében vegyék fel Irodánkkal a kapcsolatot!
Magánindítvány előterjesztése rágalmazás és becsületsértés esetén
A rágalmazás és becsületsértés bűncselekménye magánindítványra büntetendő. Ez azt jelenti, hogy a rágalmazás és becsületsértés miatti büntetőeljárás csak a sértett feljelentése vagy olyan nyilatkozata alapján indítható meg, vagy folytatható le, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. Gyakran merül fel kérdésként, hogy mennyi időn belül kell megtenni rágalmazás és becsületsértés esetén a magánindítványt. Erre vonatkozó választ a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmaz. A sértettnek ugyanis attól a naptól számított 1 hónapon belül kell előterjeszteni a magánindítványt, mikor a sértett a bűncselekményről tudomást szerzett.
A magánvádas eljárás menete rágalmazás és becsületsértés kapcsán
A rágalmazás és becsületsértés azon ritka bűncselekmények közé tartozik, melyek főszabály szerint nem közvádra üldözendőek. A rágalmazás és becsületsértés esetén ugyanis a vádat a magánvádló képviseli. Az eljárás a sértett feljelentésére indul. A feljelentésben a törvényben meghatározottakat kell előadni. Ennek azokból van jelentősége, hogy a magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok is megilletik, de a magánvádas eljárás sajátosságából eredően a bizonyítási kötelezettség is terheli.
A magánvádas eljárások sajátossága – így a rágalmazás és a becsületsértés miatt indult büntetőeljárásoké is –, hogy a tárgyalást megelőzően a bíróság az érintett személyek személyes meghallgatása érdekében ülést tart. Ennek során megkísérli a sértett és a feljelentett kibékítését. Amennyiben ez nem vezet eredményre, csak akkor folytatódik az eljárás.
A becsületsértés szabálysértési alakzata
A rágalmazás és becsületsértés összetettségét jellemzi, hogy a becsületsértés bűncselekménye mellett annak szabálysértési alakzata is létezik. Ezt a 2012. évi II. törvény tartalmazza:
Becsületsértés
180. § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, szabálysértést követ el.
A szabálysértési becsületsértés csak akkor állapítható meg, ha az elkövető cselekménye rágalmazásnak vagy becsületsértés bűncselekményének nem minősül. Mindebből következően, a szabálysértési becsületsértés a rágalmazás és a becsületsértés vétségének is a kisegítő tényállása.
A szabálysértési becsületsértés büntetése
A szabálysértési becsületsértés esetén – a rágalmazással és becsületsértés vétségével szemben – szabadságvesztés kiszabására nincs lehetőség. Ennek elkövetése esetén legfeljebb pénzbírság alkalmazható.
Irodánkkal történő kapcsolatfelvétel
Amennyiben rágalmazás vagy becsületsértés elkövetése miatt eljárást indítanak Önnel szemben, vagy az Ön sérelmére rágalmazást, illetve becsületsértés valósítanak meg, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Irodánkkal. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt, illetve a magánvádló egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a büntetőeljárás stratégiáját. Felhívjuk a figyelmüket, hogy ezen eljárás kapcsán kiemelt jelentősége van már a feljelentés és az első eljárási cselekmény előtt az ügyvédi megbízásnak.
Rágalmazást és becsületsértés érintő kérdése esetén állunk rendelkezésére!
Irodánk rágalmazást és becsületsértést érintő publikációi:
- Gyulay Dániel: Verbális bűncselekményekkel szembeni jogos védelem. Belügyi Szemle. 2018. 12. szám. 89-97.
- Gyulay Dániel: Az intimitás tiltott határai, avagy a szeméremsértés elhatárolása a szexuális cselekmények fogalmától és a becsületsértés tényállásától. In: Miskolczi Bodnár Péter (szerk.): XIV. Jogász Doktoranduszok Országos Szakmai Találkozója. Jog és állam 24. szám. (2018) 147-156.
- Gyulay Dániel: A rágalmazás és becsületsértés jogi tárgya. Iustum Aequum Salutare. 2019. 1. szám. 129-141.
- Gyulay Dániel: A becsület és jó hírnév védelme a büntető- és a polgári jogban. Magyar Jog. 2019. 12. szám. 708-713.
- Gyulay Dániel: Strasbourg helyesbít, avagy a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseiben. Belügyi Szemle 2020. 3. szám 57-72.
- Gyulay Dániel: Gondolatok a becsületsértés szabálysértési alakzatáról. In: Bándi, Gyula (szerk.): A SOKOLDALÚSÁG OKÁN. Doktorandusz tanulmányok a Pázmány jogászképzésének 25. tanévében. Pázmány Press. Budapest, 2020. 57-68.
- Gyulay Dániel: Becsület csorbítására alkalmas tényállítások megítélése a hatósági eljárásokban. Ügyészek lapja. 2020. 1. szám. 31-43.
- Gyulay Dániel: A közügyet érintő megnyilvánulások büntetőjogi megítélése. Iustum Aequum Salutare. 2021/3. szám 73-92.
- Gyulay Dániel: The legal history of the duality of honor concept – with particular regard to contitutional requirements. Pázmány Law Working Papers Nr. 2021/12.
