A rágalmazás és becsületsértés bűncselekményéről általában
A rágalmazás és becsületsértés vétsége a legnagyobb látenciával rendelkező bűncselekmények közé tartozik. Ennek a hatalmas látenciának azonban számos oka lehetséges. Ilyennek tekinthető többek között az, hogy a sértett nem tud arról, hogy a sérelmére kifejtett megnyilvánulás rágalmazásnak vagy becsületsértésnek minősül. További problémát jelent a sértettek számára a bizonyítás nehézsége, de kiemelést érdemel az a különlegesség is, hogy a rágalmazás és a becsületsértés esetén magánvádas eljárást folytatnak le.
A rágalmazás tényállása
A rágalmazás vétségének törvényi tényállását a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 226. § határozza meg.
Rágalmazás
- § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
A rágalmazás elkövetési magatartása
A rágalmazás elkövetési magatartásai a becsület csorbításra alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Tény állatása alatt a tény verbális módon történő közlése értendő. Az elkövetési magatartás tényállásszerűségének feltétele az elkövető által állított tény becsületcsorbításra objektíve alkalmas volta, függetlenül annak valós vagy valótlan tartamától. A rágalmazás második lehetséges elkövetési magatartása a híresztelés, mely megvalósul a mások által tett tényállítás továbbadásával, továbbításával vagy közvetítésével, függetlenül attól, hogy a híresztelő a tényállítás valós vagy valótlan volta kérdésében állást foglalt-e.
A híresztelés olyan tényközlési forma, amelynél határozottan kifejezésre jut, hogy az nem a híresztelő saját tudomásán, hanem mások ismeretein, tapasztalatain alapszik. A rágalmazás ezen elkövetési magatartásának tipikus megvalósítási formája a más által tett tényállítások közösségi médiában történő megosztása, azonban az elkövető megvalósítja a híresztelést az újságban közölt cikk honlapon, vagy interneten történő ismételt megjelentetésével egyaránt. A bűncselkemény utolsó elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Rágalmazás valósul meg, amennyiben az elkövető a valóság egy jellemző mozzanatát oly módon emeli ki, illetve továbbítja, melyből logikailag következtetni lehet az egész eseményre, történésre, jelenségre. Tényre utaló közvetlen kijelentésként értékelte, ekként rágalmazásnak minősítette a Legfelsőbb Bíróság a vádlott magánvádló italozó életmódjára vonatkozó megállapítását (BH 1994.7.356).
A rágalmazás „más előtt” történő elkövetésének jelentősége
A törvényi tényállása értelmében, a becsület csorbítására alkalmas tényközlés akkor minősül rágalmazásnak, ha azt „más előtt” fejtik ki. A „más előtt” fordulat azonban nem annak a fizikai helynek a megjelölésére szolgál, ahol a tényközlés címzettje tartózkodik, hanem arra, hogy a rágalmazás elkövetési magatartását olyan módon szükséges megvalósítani, hogy arról a passzív alanytól eltérő személy is értesülhessen. A rágalmazás tényállásszerű megvalósításának feltétele ugyanis, hogy a becsületcsorbításra alkalmas tényt elkövető a passzív alanyon kívüli harmadik személy előtt fejtse ki. A bűncselekmény megvalósításának nem szükséges feltétele, hogy az elkövető által közölt tény más, vagy mások tudomására jusson, ezért a tényállás megvalósítása szempontjából közömbös annak kérdése, hogy a másik személy a tényközlést meghallotta, vagy tudomására jutott-e.
Milyen büntetésre számíthat rágalmazás elkövetése esetén?
A rágalmazás alapesete egy évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a minősített esete két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez nem azt jelenti, hogy rágalmazás elkövetése esetén feltétlenül szabadságvesztést szabnak ki. A joggyakorlatban meglehetősen ritka, hogy a rágalmazás megállapításakor letöltendő szabadságvesztést (fogház vagy börtönbüntetést) szabjanak ki. Az elkövető a legtöbb esetben pénzbüntetésre, próbára bocsátásra vagy megrovásra számíthat. Felhívjuk azonban a figyelmüket, hogy valamennyi ügy egyedi, ezért minden körülményt alaposan meg kell vizsgálni ahhoz, hogy állást lehessen foglalni annak kérdésében, hogy rágalmazás esetén milyen büntetésre vagy intézkedésre lehet számítani.
A rágalmazás kisegítő tényállása a becsületsértés, ezért a rágalmazás és a becsületsértés elhatárolásához ezutóbbi bűncselekmény elemzése is szükséges.
Becsületsértés tényállása
A becsületsértés törvényi tényállását a Btk. 227. §-a tartalmazza.
Becsületsértés
- § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
A becsületsértés elkövetési magatartása
A Btk. a becsületsértés tényállásának három vagylagos elkövetési magatartását határozza meg. A becsületsértés megvalósítható:
- becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával,
- becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekménnyel és
- tettleges becsületsértéssel.
A becsületsértés első elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata. Tipikus formája a verbálisan megnyilatkozás, azonban ennek az elkövetési magatartásnak a körébe tartozik a megnyilvánulás írásban történő kifejtése egyaránt. A kifejezés a tényállítást és az értékítéletet ugyancsak magába foglalja. Amint azt korábban említettük, a rágalmazás tényállása megkívánja, hogy az elkövető a passzív alanytól eltérő harmadik személy előtt fejtse ki a becsület csorbításra alkalmas tényközlést. E követelménnyel szemben, a becsületsértés tényállásának (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő cselekmény – a rágalmazás tényállásában megfogalmazott „más előtt” kitétel hiányában – akkor is megvalósítja a bűncselekményt, amennyiben azt kizárólag a passzív alany előtt fejti ki az elkövető.
A becsületsértés azonban általában értékítélet kifejtésével valósul meg. Az értékítélet tartalmát tekintve, lehet kritika, bírálat, nézet, káromlás, trágár szidás, vagy akár megalázó tréfa egyaránt. A becsületsértés elkövetési magatartása azonban csak a becsület csorbítására objektíve alkalmas kifejezéseket öleli fel. Becsület csorbításra alkalmas megnyilvánulásnak minősül különösen a passzív alany testi vagy szellemi képességeire (nyomorék, idióta), testalkatára, jellemére (hazug, csaló) vagy negatív szokásaira vonatkozó (iszákos) kifejezés használata.
A becsületsértés második elkövetési magatartás a becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény, melynek tartalmát egy negatív meghatározással lehet determinálni. Jelen elkövetési magatartás körébe kizárólag azok a cselekmények tartoznak, amelyek sem kifejezés használatának, sem pedig tettleges becsületsértésnek nem minősülnek. E fogalom köre a tapintatlanságot, neveletlenséget, gúnyolódást jelentő, megszégyenítő, megalázó, lealacsonyító jellegű cselekményekre terjed ki. Becsület csorbításra alkalmas egyéb cselekménynek minősül a testrészek mutogatása (feltéve, hogy a cselekmény nem szeméremsértő), testi hibával rendelkező személyek gúnyos utánozása, megvető arckifejezések, grimaszok használata, más irányába történő köpés, rúgás.
A becsületsértés utolsó elkövetési magatartása a tettleges becsületsértés. Megvalósításához más személy beleegyezése nélkül, e személy testére mért becsület csorbítására alkalmas fizikai ráhatás szükséges. Az elkövetési magatartást megvalósítja a passzív alany becsület csorbításra alkalmas megérintése, leköpése, leöntése, vagy más személynek sérülés okozására tipikusan nem alkalmas tárggyal (pl. tojással) történő megdobása egyaránt. A becsületsértés deliktumának nem tényállási eleme az elkövetés erőszakos volta, ez azonban nem zárja ki annak megvalósítási lehetőségét.
Milyen büntetésre számíthat becsületsértés elkövetése esetén?
A becsületsértés valamennyi elkövetési magatartás esetén egységesen egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rágalmazáshoz hasonlóan ez a büntetési tétel nem azt jelenti, hogy becsületsértés elkövetése esetén biztosan szabadságvesztést (fogház vagy börtönbüntetést) szabnak ki. A becsületsértés miatti büntetőjogi felelősség megállapítása esetén legtöbb esetben pénzbüntetésre, próbára bocsátásra vagy megrovásra számíthat az elkövető. Itt is felhívjuk azonban a figyelmüket, hogy a büntetőeljárásra tekintettel feltétlenül ajánljuk, hogy a lehető legkedvezőbb döntés érdekében vegyék fel Irodánkkal a kapcsolatot!
Magánindítvány előterjesztése rágalmazás és becsületsértés esetén
A rágalmazás és becsületsértés bűncselekménye magánindítványra büntetendő. Ez azt jelenti, hogy a rágalmazás és becsületsértés miatti büntetőeljárás csak a sértett feljelentése vagy olyan nyilatkozata alapján indítható meg, vagy folytatható le, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. Gyakran merül fel kérdésként, hogy mennyi időn belül kell megtenni rágalmazás és becsületsértés esetén a magánindítványt. Erre vonatkozó választ a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmaz. A sértettnek ugyanis attól a naptól számított 1 hónapon belül kell előterjeszteni a magánindítványt, mikor a sértett a bűncselekményről tudomást szerzett.
Magánvádas eljárás menete a rágalmazás és becsületsértés kapcsán
A rágalmazás és becsületsértés azon ritka bűncselekmények közé tartozik, melyek főszabály szerint nem közvádra üldözendőek. A rágalmazás és becsületsértés esetén ugyanis a vádat a magánvádló képviseli. Az eljárás a sértett feljelentésére indul. A feljelentésben a törvényben meghatározottakat kell előadni. Ennek azokból van jelentősége, hogy a magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok is megilletik, de a magánvádas eljárás sajátosságából eredően a bizonyítási kötelezettség is terheli.
A magánvádas eljárások sajátossága – így a rágalmazás és a becsületsértés miatt indult büntetőeljárásoké is –, hogy a tárgyalást megelőzően a bíróság az érintett személyek személyes meghallgatása érdekében ülést tart. Ennek során megkísérli a sértett és a feljelentett kibékítését. Amennyiben ez nem vezet eredményre, csak akkor folytatódik az eljárás.
Becsületsértés szabálysértési alakzata
A rágalmazás és becsületsértés összetettségét jellemzi, hogy a becsületsértés bűncselekménye mellett annak szabálysértési alakzata is létezik. Ezt a 2012. évi II. törvény tartalmazza:
Becsületsértés
- § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, szabálysértést követ el.
A szabálysértési becsületsértés csak akkor állapítható meg, ha az elkövető cselekménye rágalmazásnak vagy becsületsértés bűncselekményének nem minősül. Mindebből következően, a szabálysértési becsületsértés a rágalmazás és a becsületsértés vétségének is a kisegítő tényállása.
A szabálysértési becsületsértés büntetés
A szabálysértési becsületsértés esetén – a rágalmazással és becsületsértés vétségével szemben – szabadságvesztés kiszabására nincs lehetőség. Ennek elkövetése esetén legfeljebb pénzbírság alkalmazható.
Irodánkkal történő kapcsolatfelvétel
Amennyiben rágalmazás vagy becsületsértés elkövetése miatt eljárást indítanak Önnel szemben, vagy az Ön sérelmére rágalmazást, illetve becsületsértés valósítanak meg, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Irodánkkal. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt, illetve a magánvádló egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a büntetőeljárás stratégiáját. Felhívjuk a figyelmüket, hogy ezen eljárás kapcsán kiemelt jelentősége van már a feljelentés és az első eljárási cselekmény előtt az ügyvédi megbízásnak.
Rágalmazást és becsületsértés érintő kérdése esetén állunk rendelkezésére!
Irodánk rágalmazást és becsületsértést érintő publikációi:
• Gyulay Dániel: Verbális bűncselekményekkel szembeni jogos védelem. Belügyi Szemle. 2018. 12. szám. 89-97.
• Gyulay Dániel: Az intimitás tiltott határai, avagy a szeméremsértés elhatárolása a szexuális cselekmények fogalmától és a becsületsértés tényállásától. In: Misckolczi Bodnár Péter (szerk.): XIV. Jogász Doktoranduszok Országos Szakmai Találkozója. Jog és állam 24. szám. (2018) 147-156.
• Gyulay Dániel: A rágalmazás és becsületsértés jogi tárgya. Iustum Aequum Salutare. 2019. 1. szám. 129-141.
• Gyulay Dániel: A becsület és jó hírnév védelme a büntető- és a polgári jogban. Magyar Jog. 2019. 12. szám. 708-713.
• Gyulay Dániel: Strasbourg helyesbít, avagy a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseiben. Belügyi Szemle 2020. 3. szám 57-72.
• Gyulay Dániel: Gondolatok a becsületsértés szabálysértési alakzatáról. In: Bándi, Gyula (szerk.): A SOKOLDALÚSÁG OKÁN. Doktorandusz tanulmányok a Pázmány jogászképzésének 25. tanévében. Pázmány Press. Budapest, 2020. 57-68.
• Gyulay Dániel: Becsület csorbítására alkalmas tényállítások megítélése a hatósági eljárásokban. Ügyészek lapja. 2020. 1. szám. 31-43.
• Gyulay Dániel: A közügyet érintő megnyilvánulások büntetőjogi megítélése. Iustum Aequum Salutare. 2021/3. szám 73-92.
• Gyulay Dániel: The legal history of the duality of honor concept – with particular regard to contitutional requirements. Pázmány Law Working Papers Nr. 2021/12.
Joggyakorlatból döntéseket az alábbi cikkben olvashatnak:
17 Responses
Több kérdés merül fel bennem!
1. Ha a közúti közlekedés kapcsán egy szabálytalan közlekedővel szemben becsület sértő kifejezést használunk akkor a szabálytalanul közlekedő feljelentheti azt aki beszólt neki? De ha nem tudja a személyi adatait akkor hogyan tudja feljelenteni?
Ha csak a szabálytalanul közlekedő videóra veszi a becsület sértőt azt bíróság elfogadja és majd csak a becsület sertést állapít meg ,a szabálytalanul közlekedőt ne részesíti figyelmeztetésben?
Erre szeretnék választ kapni!
Tisztelt Kis Ferenc!
Valamennyi becsület csorbítására alkalmas megnyilvánulás esetén – így az Ön által leírt esetben használt becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatakor is – meg lehet tenni a feljelentést. Helyesen érzi, hogy az eljárás nehézsége az elkövető kilétének, illetve a kifejtett megnyilvánulásnak a bizonyításban rejlik. Ismeretlen személlyel szemben meg lehet tenni a feljelentést, ezesetben nyomozást rendelnek el. Ha a nyomozás a rendelkezésre bocsátott adatok alapján is eredménytelen, akkor megszüntetik a büntetőeljárást vagy szabálysértési eljárást.
A büntetőeljárásban felhasználható az a videófelvétel, amelyen rögzítették a rágalmazás vagy becsületsértés elkövetését. A bíróság ezt értékeli, amennyiben nem ütközött bűncselekménybe annak rögzítése. Felhívjuk azonban a figyelmét arra, hogy más személy képmáshoz való joga sérülhet a felvétel készítésekor és felhasználásakor, ezáltal személyiségi jogsértés valósulhat meg. Annak meghatározásához, hogy várható-e jogkövetkezmény avagy milyen jogkövetkezmény alkalmazható, ha felhasználják a felvételt, az ügy részletesebb ismerete szükséges. Ennek átbeszélésére konzultáció keretében tudunk lehetőséget biztosítani.
Üdvözlettel:
Dr. Gyulay Dániel
Tisztelt ügyvéd úr kérdez em hogy ragalmazaser ért és hatósági személy elen hol és hogy tudok feljelentést tenni.nagyon kósza válaszát. Farkas Zsolt
Tisztelt Farkas Zsolt!
Amennyiben magánszemélyként sértettje a rágalmazásnak, akkor a magánindítványra büntetendő, magánvádas ügyben az elkövetés helye szerint illetékes bíróságon tudja megtenni a feljelentését.
Üdvözlöm Apró Roxána vagyok látássérült. A vakok állami intézetében élek, és az a probléma lényege, hogy komfliktus történt a a barátnöm, és közöttem. Felhívtam a nevelőapukámat, hogy kommunikáljon vele, de sajnos úgy kommunikált vele, hogy trágár kifejezéseket használt felhívta az intézetben a Nővérszobát, tudom ez egy speciális eset, de a barátnőmnek a nővére felakar jelenteni becsületsértésért miután az édesapám fogalmazott telefonon keresztül a barátnőmel szemben trágár kifejezéseket, ráadásul neki egésségügyi problémái is vannak. Szóval szeretnék öntől segítséget kérni, mert én ez miatt nem szeretnék ugymond szabadságvesztésben részesülni úgy, hogy nekem még nem volt hatóságokkal ügyem, arról nem beszélve hogy látássérült vagyok, szóval ebből az ügyből kifolyólag kérhetném az ön segítségét?, mert eggyáltalán nem érzem igaságosnak azt a tényálást, hogy a édesapám és a nevelőapukám trágár kifejezései miatt amit az intézetben lerendezett az ápolónőkkel szemben engem szeretne feljelenteni, holott én nem is bújtattam fel, hogy ő ilyen kifejezéseket használjon csak arra kértem a szüleimet, hogy beszéljenek a szobatársammal, egyépként egy idősebb nőről van szó, és Szociális intézményben élünk szobatársak vagyunk, de nagyon elmérgesedett közöttünk a komfliktus helyzet. Lényegét tekintve szeretnék segítséget kérni öntől, hogy ilyen szituációban hogyan védjem meg magam.?. Köszönettel: Apró Roxána
Tisztelt Apró Roxána!
A rágalmazás és becsületsértés tárgyát képező valamennyi kérdése kapcsán konzultáció keretében állunk rendelkezésére. A tényállás – így különösen a trágár kifejezések – pontos tisztázása alapján minősítjük a cselekményt.
Üdvözlettel:
Dr. Gyulay Dániel
T. Ügyvéd úr. Büntetö tárgyalás: hang-kép video felvétel a sértetttöl. A fevétel elejétöl végéig manipulált, a feljeletö átdolgozta vagy dolgoztatta. A felvétel alapján itélet. Lehet e kérni igazságügyi hagszakértö vizsgáklatát az ügyben? Mit kaphat a manipulátor, ha kiderül a tette? Köszönöm válaszát elöre is. Jung Erzsébet
Tisztelt Jung Erzsébet!
A kérdés pontos megválaszolásához további részletek szükségesek. Így különösen meg kell ismerni azt, hogy a felvétel lényeges körülményre vonatkozott-e, az ügy jogerősen lezárult, vagy másodfokú eljárás folyamatban van-e. Általánosságban megjegyezhető, hogy perújításnak van helye, ha az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel. Mindazonáltal felhívjuk a figyelmét a hamis vád lehetőségére, melyet Ön is megvalósíthat. A kifejtettekre tekintettel javasoljuk, hogy időpont egyeztetése céljából vegye fel Irodánkkal telefonon a kapcsolatot.
Üdvözlettel:
Dr. Gyulay Dániel
Tisztelt Ügyvéd úr!
Amennyiben egy email tárgy mezejébe rágalmazó kifejezést használtam, de a levél tartalma már nem tér ki rá, számíthatok feljelentésre? Központi email címre ment a levél és csak körülírva került meghatározásra a sértett személye. 10 órán belül bocsánatkérő levelet küldtem.
Tisztelt D András!
A becsület csorbításra alkalmas megnyilvánulás esetén a rágalmazás vagy becsületsértés megállapításának feltétele, hogy a nyilatkozattal érintett személy konkrétan azonosítható legyen. Egyebekben nem annak van jelentősége, hogy a rágalmazás a tárgy mezőben vagy más helyen valósul meg. Amennyiben ugyanis a rágalmazás vagy becsületsértés törvényi feltételei fennállnak, akkor a bocsánatkérés ellenére a cselkemény büntetendő.
Üdvözlettel:
Dr. Gyulay Dániel
Tisztelt Ügyvéd úr!
Rágalmazással a cég indíthat feljelentést vagy csak a megemlített személyek (2 fő)? Kb mennyi idő míg kiderül hogy tettek feljelentést ellenem?
Tisztelt D. András!
Rágalmazásnak jogi személy is lehet a sértettje, ezért általánosságban elmondható, hogy ennek képviseletében is tehető feljelentést. Annak pontos meghatározásához, hogy ki a sértett, és ki jogosult magánindítványt előterjeszteni, az érintett megnyilvánulás alapján tudunk állást foglalni. Kérjük, konzultáció egyeztetése érdekében vegye fel a kapcsolatot Irodánkkal.
A feljelentésről gyakran hónapokkal később szerez tudomást. Nagy mértékben függ attól, hogy el kell-e rendelni nyomozást, illetve milyen a leterheltsége az adott bíróságnak. Mindebből eredően akár fél év is eltelhet addig, amíg arról tudomást szerez, hogy Önnel szemben rágalmazás vagy becsületsértés miatt feljelentést tettek-e.
Üdvözlettel:
Dr. Gyulay Dániel
Tisztelt Ugyved ur,
Ha egy no engem egy 10ezreket koveto facebook oldal nevenen lepedofiloz, az ellen teheto feljelentes?
Tisztelt Nárai László!
Becsület csorbításra alkalmas megnyilvánulás esetén a magánindítvány megtételére nyitvaálló határidőn belül eljárási akadálya nincs a feljelentés megtételének. Az érintett nyilatkozatot mindig a szöveg teljes kontextusa körében kell vizsgálni. A cselekmény bűncselekményi voltát a teljes szöveg ismeretében tudom meghatározni Önnek, ezért javaslom, hogy időpont egyeztetése érdekében vegye fel a kapcsolatot Irodánkkal.
Üdvözlettel:
Dr. Gyulay Dániel
Tiszteletem, Ügyvéd Úr !
Messzemenő érdeklődéssel olvastam több ízben is az Ön oldalán található infókat, amelyeket magam és mások nevében is köszönök !
Engedjen meg nekem egy kérdést, amely eddig nem volt számomra érdekes, de a tegnapi napon történt egy eset, amely érdekessé teszi. Az eset röviden: emailben történt egy rágalmazás [ fenyegetés, zsarolás szavak használata, melyek a bírói gyakorlat alapján messzemenően rágalmazások: A becsület csorbítására alkalmas, így a rágalmazás vétségének megállapítását megalapozza a sértett személyét érintő, nyilvánosan közzétett azon tények állítása, amelyek olyan konkrét tényeket ( emberi cselekményeket ) tartalmaznak, amelyek valóságuk esetén büntetőeljárás megindítására alkalmasak. ( EBH 2019.B.2.I, EBH 2014.B.16, BH 2023.2.26., BH 2022.32.III., BH 2011.186., Bfv.I.990/2021/12.
Valamint: 2018-ban elvi határozatként közzétett döntésében a Kúria úgy foglalt állást, hogy a vádlottak bírósági beadványában szereplő azon szöveg, miszerint „dr. H.H. ítéletei, amelyből szinte sugárzik a korrupció, vagy a dr. F.A.-nak tett baráti szívesség” nem minősülnek vélemény-nyilvánításnak, hanem azok tényre közvetlenül utaló kifejezések”. Megerősítette továbbá, hogy nem élveznek védelmet a bűncselekmény elkövetésére utaló, valótlan tartalmú tényállítások. ( Kúria Bfv.I.1828/2017/8. számú határozata, EBH 2018.B.19. ], azonban az az érdekes szitu adódott, hogy az az ember, aki megkapta az emailt, tanúként be lett idézve a bíróság által, és azt nyilatkozta, hogy nem látta az emailt, nem ismerte a tartalmát, valószínű, hogy olvasatlanul törölte. Ezáltal nem ítélték el a vádlottat rágalmazásért, mert nem valósult meg a „más előtt”-i közlés.
És itt jön a kérdésem, amely kapcsolódik az Ön által az oldalán írtakhoz ( A rágalmazás tényállásszerű megvalósításának feltétele ugyanis, hogy a becsületcsorbításra alkalmas tényt elkövető a passzív alanyon kívüli harmadik személy előtt fejtse ki. A bűncselekmény megvalósításának nem szükséges feltétele, hogy az elkövető által közölt tény más, vagy mások tudomására jusson, ezért a tényállás megvalósítása szempontjából közömbös annak kérdése, hogy a másik személy a tényközlést meghallotta, vagy tudomására jutott-e. ):
Hogyan s miként lehetséges az, hogy nem szükséges az, hogy a rágalmazó kijelentések a harmadik személy tudomására jussanak ??
Ergo, az én esetemben hogyan és miként nem szükséges feltétele a rágalmazásnak az, hogy a harmadik személy el is olvassa az emailt, benne a rágalmazásokkal ??
Én, mivel munkaügyi dologgal kapcsolatban folyt a levelezés, hivatkoztam az alábbiakra is:
„2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
24. § (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.”
A bíróság nem találta megalapozottnak a más előtt megvalósuló közlést, sem pedig a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatát, és bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat.
Mélységesen felháborodtam az ítélet hallatán, és ezért vagyok kíváncsi az Ön maximális tudással bíró véleményére, mert abszolút nem hiszem, hogy azért, mert pl. behazudta a tanú, hogy nem olvasta, nem látta az emailt, azért ne valósult volna meg a rágalmazás. Miközben Önnél azt olvastam, hogy nem kell az illető tudomására jutnia a közlésnek. Megítélésem szerint azzal, hogy megkapta és bármikor hozzáfér az emailjéhez a harmadik személy ( a tanú ), azzal már megvalósult a más előtt történt becsületsértő kijelentést használata, ergo a rágalmazás.
Köszönöm, ha elolvassa, és válaszol is nekem.
Üdvözlettel:
Samai Tamás
Tisztelt Samai Tamás!
Megkeresésére az ítéletet nem ismerve általános állásfoglalásként tájékoztathatom, hogy a rágalmazás kísérlete valósul meg akkor, ha a becsület csorbítására alkalmas tényközlést tartalmazó levelet postára adják, de az nem érkezik meg a feladóhoz. Tekintettel arra, hogy az írásban megvalósuló cselekménynek van kísérlete, javaslom, hogy fellebbezés esetén keresse meg Irodánkat és konzultáció keretében, az ítéletet megismerve érdemben egyeztessünk.
Üdvözlettel:
Dr. Gyulay Dániel
Tisztelt Bernadett!
A következetes joggyakorlat szerint, jellemzően alkalmas a becsület csorbítására az a tényállítás, amely a büntető, szabálysértési, fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgálhat. Erre vonatkozó tényközlés becsület csorbítására alkalmas. A feljelentés elkészítésében, illetve a képviselete ellátásában Irodánk áll rendelkezésére.
Üdvözlettel:
Dr. Gyulay Dániel