A rágalmazás és becsületsértés vétsége a Csemegi-kódextől napjainkig számos átalakuláson ment keresztül. Megváltozott a jogi norma szerkezete, megjelent a társadalomra veszélyesség fogalma, illetve megváltozott a bírói gyakorlat.
Új különös rész
A téma első legjelentősebb állomását az 1961. évi V. törvény hozta. A jogalkotó a rágalmazás és becsületsértés vétségének tényállást átalakította. A tényállást lényegesen leegyszerűsítve, megalkotta a „becsület csorbítására alkalmas” fordulatot. A terminus technicus tényállásban történt megjelenésével kettős becsületfogalom jött létre a büntetőjogban. A bírósági gyakorlat tényállásszerűként értékelte
– a kötelességteljesítés során kifejtett, valamint
– a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben tett,
megnyilvánulásokat. Ezek azonban továbbra sem voltak büntetendőek. A cselekmény büntetendőségét a társadalomra veszélyesség hiánya zárta ki.
Közéleti párbeszéd
A hazai jogrendszerben a következő jelentős lépést a 36/1994. (VI. 24.) AB határozat jelentette. Az Alkotmánybíróság ezen döntésétől kezdődően a közéleti párbeszédeket érintő megnyilvánulások kapcsán a tűrési kötelezettség határa megváltozott. A határozat úgy rendelkezett, hogy
„A Btk. 179. és 180. §-ainak alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog által alkotmányosan védett, így nem büntethető véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel és intézményekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb legyen, mint más személyeknél.” (36/1994. (VI. 24.) AB határozat, Rendelkező rész 3.)
Az Alkotmánybíróság e döntésével – az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatához hasonlóan – eltérő tűrési kötelezettséget teremtett a közéleti párbeszédek kapcsán. Lényeges azonban, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága sem korlátlan. Ezen alapjog is szükségszerűen ütközik mások emberi méltósághoz való jogával. Vizsgálni szükséges, hogy az adott megnyilvánulás átlépi-e a konkuráló alapjogok szükségesség-arányosság tesztje szerinti határvonalát. A jelenleg hatályos alkotmánybírósági gyakorlat a 13/2014. (IV. 18.) AB határozatban, majd a 3329/2017. (XII. 8.) AB határozatban az alábbi szempontok vizsgálatát teszi szükségessé:
1. A jogalkalmazónak először annak kérdésében kell döntenie, hogy a megnyilvánulás közügyekben való megszólalásnak minősül-e.
2. Második lépésben annak vizsgálata szükséges, hogy a közlés értékítéletnek vagy tényállításnak tekinthető.
3. Végezetül a bíróság megállapítja, hogy a megnyilvánulás sérti-e a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése érdekében korlátozott emberi méltósághoz való jogot és jó hírnévhez való jogot.
A kifejtettek okán a politikai témát érintő megnyilvánulásokban a bűncselekmény megvalósítását más szempontok szerint kell vizsgálni.
Irodánkkal történő kapcsolatfelvétel
Amennyiben rágalmazás vagy becsületsértés elkövetése miatt eljárást indítanak Önnel szemben, vagy az Ön sérelmére rágalmazást, illetve becsületsértés valósítanak meg, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Irodánkkal. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt, illetve a magánvádló egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a büntetőeljárás stratégiáját. Felhívjuk a figyelmüket, hogy ezen eljárás kapcsán kiemelt jelentősége van már a feljelentés és az első eljárási cselekmény előtt az ügyvédi megbízásnak.
Rágalmazást és becsületsértést érintő kérdése esetén állunk rendelkezésére!
