Lopásról általában
A lopás az egyik legrégebbi, egyben leggyakrabban megvalósított bűncselekmény. Ékesen mutatják ezt a hazai adatok is. A Belügyminisztérium által 2022-ből nyilvántartott 167.774 bűncselekményből 46.833 esetén állapították meg a lopás elkövetését, amely több mint egynegyede az összes megvalósított bűncselekménynek. Büntetése elsődlegesen az érintett dolog értékéhez igazodik. A további legjelentősebb szempontokat alább összegezzük.
A lopás tényállása
A lopás törvényi tényállását a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 370. §-a határozza meg.
Lopás
370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik –,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett lopást
ba) a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre,
bc) vallási tisztelet tárgyára,
bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
be) nemesfémre vagy
c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást jelentős értékre vagy
b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.
Milyen büntetésre számíthat lopás esetén?
A bűncselekmények túlnyomó többségéhez hasonlóan, a lopás is szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetési tétel az érintett dolog értékéhez, valamint egyéb minősítő körülményekhez igazodik. A szabadságvesztés törvényi feltüntetése azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetővel szemben szabadságvesztés büntetés helyett ne lehetne más büntetést kiszabni. E ponton hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy lopás miatt a bíróság szabadságvesztés alternatívájaként – a törvényi feltételek fennállása eseté – más büntetést, így pénzbüntetést is kiszabhat a vádlottal szemben.
Annak meghatározása azonban, hogy milyen szankció kiszabása várható, továbbá annak eléréséhez, hogy a bíróság a lehető legenyhébb büntetést szabja ki, a körülmények részletes feltárása szükséges. A pénzbüntetés végső összege a bűncselekmény tárgyi súlyától, az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaitól és életvitelétől függ. Ennek okán feltétlenül javasoljuk, hogy a lehető legkorábban – ajánljuk, hogy még a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően – vegyék fel a kapcsolatot Irodánkkal.
A lopás elkövetési tárgya
A bűncselekmény elkövetési tárgya olyan dolog, amely ingó, értékkel rendelkezik és idegen.
A dolog fogalmára a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:14 § (1) bekezdése az irányadó, amely szerint minden birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet. A Ptk. 5:14 § (2) bekezdése szerint a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. A lopás kapcsán azonban a dolog fogalma kiterjesztően értelmezendő. A Btk. 383. § a) pontja szerint dolog a villamos és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja.
A lopás csak elmozdítható, tehát ingó dologra követhető el. Ingatlan elvétele fogalmilag kizárt, azonban az ingatlanról leválasztható tárgyak, tartozékok, ha azok önállóan birtokba vehetők, ingó dolognak tekintendőek.
Az érték a dolognak az elkövetés időpontjában meglévő, pénzben kifejezett forgalmi értéke. A lopás érték szerinti minősítése szempontjából az eltulajdonított dolog kiskereskedelmi árát kell figyelembe venni. A forgalmi értéket akkor is a kiskereskedelmi ár alapján kell megállapítani, ha azt a sértett nagykereskedelmi áron szerezte be. Ha az adott dolog a kiskereskedelmi forgalomban nem elérhető, értékére a hasonló célt szolgáló, kiskereskedelmi fogalomban hozzáférhető dolog kiskereskedelmi ára az irányadó.
A dolog további fontos sajátossága, hogy idegen. Idegennek minősül a dolog, ha az nem az elkövető, hanem más természetes vagy jogi személy tulajdonában áll. Irreleváns ekként az, hogy a dolog jogosan vagy jogtalanul került más személy birtokában. Másként megfogalmazva, a lopást követ el az is, aki tolvajtól lop. Nem minősül azonban bűncselekménynek az elhagyott, gazdátlan, uratlan dolgok birtokbavétele. Ez ugyanis a tulajdonszerzés jogszerű esete. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy nem tekinthetők uratlannak az olyan dolgok, amelyek tévedésből, figyelmetlenségből kerültek ki a tulajdonos birtokából, és fennáll annak lehetősége, hogy azokat utólag ismét birtokba vegye. A könnyebb megértés érdekében példaként emeljük ki azt, hogy a 2012. évi CLXXV. törvény (Hgt.) 42 § (1) bekezdés b) pontja értelmében, a lomtalanítás keretében kihelyezett dolgok nem uratlan dolgok. Az így kihelyezett tárgyal a közszolgáltató birtokába kerülnek, eltulajdonítási szándékkal történő elvételük pedig lopást valósít meg. Nem minősülnek elhagyott dolognak a halott ember ingósagai sem, vagy az elhullott, a más által ejtett vagy az erdőben talált vad, illetve a trófea sem.
A lopás elkövetési magatartása
A bűncselekmény elkövetési magatartása az elvétel. A törvényszöveg alapján az elvételnek mástól kell történnie, mely elvétel két mozzanatra bontható. Az első mozzanatban a dolog kikerül a birtokos tényleges rendelkezése alól, a második mozzanat pedig az, mikor a dolog az elkövető birtokába úgy kerül, hogy a birtokállapot reális helyreállítására nincs lehetőség. Mindaddig, amíg az elvételnek csak az első mozzanata valósul meg, a lopás kísérlete állapítható meg. Így kísérletként kell értékelni, ha az áruházban a biztonsági kamerán a biztonsági őr nyomon követi a cselekményeket. Itt ugyanis birtokállapot helyreállítására reális lehetőség áll fenn. Befejezettként kell értékelni azonban a lopást, ha az elkövető az önkiszolgáló üzletben a polcról levett árut ruházatában elrejti, annak hollétéről pedig az elkövetőn kívül másnak nincs tudomása.
A lopás minősített esetei
A lopás minősítése szempontjából egyik legjelentősebb körülményt a dolog értéke jelneti.
Érték szerint kategorizálva:
- ötvenezer forint alatt szabálysértési
- ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
- ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
- ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
- ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
- ötszázmillió forint felett különösen jelentős
értékre követik el a lopást.
A bűncselekmény az eltulajdonított dolog értéke mellett egyéb körülmények fennállása esetén is súlyosabban minősülhet. A minősített esetek közül jelen összegzésben kizárólag a bűnszövetségben, üzletszerűen, valamint a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopást említjük külön.
Bűnszövetség esetén két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Bűnszövetségben elkövetett lopás esetén tehát legalább két elkövető abban állapodik meg, hogy lopásokat, fognak kellő szervezettség mellett elkövetni. Ezen minősített eset feltétele, hogy az így tervezett cselekmények közül legalább egyet meg is kíséreljenek. (Itt jegyezzük meg, hogy a bűnszövetség és a bűnszervezet nem azonos fogalom. Előbbi megállapíthatóságának feltétele, hogy a lényegesen súlyosabb jogkövetkezményekkel járó bűnszervezet ne álljon fenn.)
Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Valamennyi elkövetett lopás, annak minősítésétől függetlenül ugyanolyan bűncselekménynek minősül. Hasonló bűncselekménynek tekinthető a többi vagyon elleni, a vagyon elleni erőszakos, illetve a szellemi tulajdon elleni cselekmény. A „bűncselekmények” szóban szereplő többesszám kapcsán itt emeljük ki, hogy a következetes bírói gyakorlat értelmében akár egyetlen bűncselekmény elkövetése is megalapozhatja ezen minősítést. Ennek feltétele, hogy a terhelt ismétlődő és rendszeres haszonszerére törekvő akaratelhatározása bizonyítható legyen. Lényeges továbbá, hogy az üzletszerűség feltétele a haszonszerzésre törekvés. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a minősítés megállapításának nem feltétele, hogy az elkövető valóban hozzá jusson a haszonhoz. A lopás üzletszerű elkövetésének a megállapítását nem zárja ki az, ha elkövetők az eltulajdonított tárgyakat még nem értékesítették, és azok eladása révén nem is próbáltak jövedelemhez jutni.
Dolog elleni erőszak alatt valamely dologra gyakorolt rendeltetésellenes fizikai ráhatást kell érteni. A lopás esetén ezen minősítés feltétele továbbá, hogy az így kifejtett fizikai ráhatásnak az idegen dolog jogtalan eltulajdonítása érdekében kell történnie. Klasszikusan dolog elleni erőszaknak minősül az ajtó, ablak vagy széf feltőrése, illetve más rendeltetés ellenes módon való kinyitása. A már említett módok mellett, a bírói gyakorlat értelmében ugyancsak a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás megállapítására alkalmas, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem nélkül eltávolítják vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik. Előbbi esetre példa, ha az elkövető a sértett nyakáról erőszakkal letépi a nyakláncot, vagy a szúnyoghálót kivágja. Állagsérelem okozása nélküli esetre pedig példa, ha a gépkocsi ablakát épségben kiemeli, majd így veszi el az idegen dolgot. A lopás dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül akkor is, ha az elkövető a lopás tárgyának megőrzésére szolgáló készüléket nem annak elvételekor, hanem az elkövetés helyszínéről távozását követően töri fel.
A lopás sértettje
E bűncselekmény védett értéke a tulajdonjog, amelyet a tettes annak egyik részjogosítványának, a birtoklási jog elvonásával sért meg. Kiemeljük, hogy ha a lopás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.
A sértetti jogok gyakorlása, valamint a pótmagánvádas eljárások kapcsán kiemelt szerepe van a meghatalmazott jogi képviselő igénybevételének. A sértett a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint pótmagánvádlóként léphet fel, ha
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lopás elkövetése kapcsán tett feljelentést elutasította,
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lopás miatt folyamatban lévő eljárást megszüntette,
c) az ügyészség a lopás elkövetése miatt emelt vádat ejtette.
A pótmagánvádas eljárásban a sértett jogi képviselete kötelező.
Közvetítői eljárás lehetősége lopás elkövetése esetén
A közvetítői eljárás célja a gyanúsított és a sértett megegyezésének, a bűncselekményből eredő következmények jóvátételének, valamint a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartásnak elősegítése. A közvetítői eljárás a sértett és a gyanúsított számára is kitűnő lehetőség a lopás miatt indult eljárásokban. A gyanúsított számára alkalom nyílhat a büntetőeljárás befejezésére, elkerülve ezzel a büntetés kiszabásának veszélyét, a sértett pedig kárát (vagy annak egy részét) gyorsabban, egyszerűbben és könnyebben érvényesítheti. Miután a sértett kártérítést a terhelttől követelhet, a gyanúsított teljesítési hajlandósága pedig nagyobb, ha azzal a büntetőeljárás megszüntetheti, ezért lopás sértettje kitűnő tárgyalási pozícióba kerülhet.
A közvetítői eljárás feltételei
A büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről az ügyészség dönt. Ennek együttes feltétele, hogy
a) a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájáruljon,
b) a gyanúsított a vádemelésig a bűncselekmény elkövetését beismerje, és
c) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel
ca) a delktum következményeinek jóvátétele várható és
cb) a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes.
A közvetítői eljárás tehát a gyanúsított és a sértett indítványán, illetve hozzájárulásán, valamint az ügyészség döntésén alapul. Annak elrendelése azonban még nem jelenti az eljárás megszüntetését. A megállapodás megkötéséhez mindkét fél számára javasoljuk ügyvéd közreműködését, ugyanis a kártérítés mértékének meghatározása számos tényezőtől függ, ráadásul ezek érvényesítése nem feltétele a közvetítői eljárásnak. A kár megfizetését az elkövetőtől a büntetőeljárástól függetlenül is lehet követelni.
A közvetítői eljárásról írt részletesebb cikkünket alább tekintheti meg:
Joggyakorlatból döntéseket az alábbi cikkben olvashatnak:
https://ugyvedmindenkinek.hu/lopas
Lopást érintő kérdése esetén állunk rendelkezésére!
