A vagyon elleni bűncselekmények – például a sikkasztás, a lopás vagy a csalás – gyakran keverednek a közbeszédben. Jogi szempontból azonban komoly különbségek vannak közöttük, amelyeket nemcsak a nyomozó hatóságok, hanem az ügyvédek, a sértettek és a gyanúsítottak számára is kulcsfontosságú tisztán látni.
Ebben a cikkben közérthetően bemutatjuk a három leggyakoribb vagyon elleni bűncselekmény közötti eltéréseket, példákkal és gyakorlati szempontokkal kiegészítve.
1. Mi az a sikkasztás?
Sikkasztás akkor valósul meg, ha valaki olyan idegen dolgot tulajdonít el, amit eredetileg jogszerűen bíztak rá. A kulcsszó itt a bizalom – az elkövető visszaél azzal, hogy a sértett rábízott valamit (például pénzt, értéktárgyat, járművet stb.), majd azt sajátjaként kezeli, eltulajdonítja, vagy más módon jogtalanul használja fel.
Példák:
– Egy pénztáros vagy könyvelő a cég pénzeszközeiből saját célra vesz fel összegeket anélkül, hogy elszámolna vele.
– Egy gazda az őrizetében levő, de a sértett tulajdonát képező takarmányt elszállíttatja, és állataival feleteti.
– Egy gépkocsivezető a munkáltatója tulajdonát képező és munkavégzés eszközéül rábízott gépjármű üzemanyagtartályából a munkáltatója által biztosított üzemanyagkártyával vásárolt gázolajat eltulajdonítja.
– A társasházi közös képviselő felhatalmazás nélkül vesz fel pénzt a társasház bankszámlájáról, és azt az ügyvezetése alatt álló Kft. házi pénztárába helyezi el, és felszólításra nem számol el azzal.
– Egy gazdasági társaság ügyvezetője a lízingbérleti vagy haszonkölcsön-szerződés alapján birtokba vett szállítóeszközöket a tulajdonos tudta vagy hozzájárulása nélkül elzálogosítja vagy eladja.
– Egy asztalos a megrendelőtől anyagvásárlásra átvett összeget eltulajdonítja.
Jogszabályi háttér:
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 372. § – Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
Büntetési tétel:
Alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés, de minősítő körülmények (pl. jelentős értékre való elkövetés) esetén a büntetés súlyosabb is lehet.
Gyakoriság:
Sikkasztást a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján 2024-ben 1.421 alkalommal tártak fel Magyarországon.
2. Miben más a lopás?
A lopás lényege, hogy az elkövető más tulajdonában álló ingó dolgot veszi el jogtalanul, titokban, az érintett tudta vagy beleegyezése nélkül. A különbség a sikkasztáshoz képest az, hogy a dolog nem került az elkövetőhöz jogszerűen – sem rábízás, sem megállapodás alapján.
Példák:
– Valaki eltulajdonít egy mobiltelefont egy kávézóban felejtett táskából.
– Bolti tolvaj fizetés nélkül távozik egy termékkel.
– Zsebtolvaj egy járókelő táskájából kiveszi a pénztárcáját.
Jogszabályi háttér:
Btk. 370. § – Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
Büntetési tétel:
A bűncselekmény elkövetőjét alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a jogalkotó, de bizonyos esetekben (pl. nemesfém ellopása esetén) a büntetés akár súlyosabb is lehet.
Gyakoriság:
A lopás kiemelkedően a leggyakoribb vagyon elleni bűncselekmény, 2024-ben a KSH adatai szerint hazánkban 58.419 lopást regisztráltak.
A lopásról korábbi cikkünkben bővebben is olvashat: Lopás – Gyulay Ügyvédi Iroda
3. A csalás: a „legszofisztikáltabb” bűncselekmény?
A csalás abban tér el a sikkasztástól és a lopástól, hogy itt az elkövető megtéveszti, vagy tévedésben tartja a másik felet, és ennek hatására az áldozat önként ad át pénzt vagy más vagyontárgyat, tévesen bízva az elkövető szándékaiban. A csalás tehát nem egy klasszikus „lopás”, hanem szándékos félrevezetés útján történő kár előidézése.
Példák:
– Egy nemlétező terméket kínáló értékesítő előleget kér, majd eltűnik.
– Valaki látszólag nyereményjátékot szervez, és a „nyerteseket” pénzátutalásra veszi rá.
– Egy nyílászárók legyártásával és szállításával foglalkozó kft. ügyvezetője közel egy éven át több sértettől azért vesz fel megrendelést, hogy a tőlük átvett vállalkozóidíj-előlegeket nem a megállapodásban foglaltak teljesítésére, hanem kizárólag cége adósságának rendezésére fordítja, s ezzel megrendelőit megkárosítja.
– Egy ügyintéző kölcsön felvétele céljából megjelenő sértettekkel szerződést írat alá azzal a valótlan tájékoztatással, hogy a sértettek rövid időn belül és biztosan kölcsönhöz jutnak, és a sértettek ennek hatására befizetést teljesítenek.
– Valaki – a teljesítés szándéka nélkül – sorozatosan úgy vesz fel kölcsönöket, hogy a kölcsönadónak a pénzösszeg uzsorakamattal történő visszafizetésére tesz ígéretet.
– Egy személy jótékonysági célra hivatkozva gyűjt pénzt egy parkolóban, azt állítva, hogy beteg gyerekeknek segít, de mindezt színleli és az összegyűjtött pénzt eltulajdonítja.
Jogszabályi háttér:
Btk. 373. § – Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
Büntetési tétel:
Alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés, de ha a cselekmény jelentős vagy különösen nagy kárt okoz, a büntetés lényegesen szigorúbb (akár 10 év is) lehet.
Gyakoriság:
Csalást a KSH nyilvántartása szerint 2024-ben 26.565 alkalommal regisztráltak Magyarországon, amely a tavalyi évben feltárt összes hazai bűncselekmény 11%-a.
Összefoglaló táblázat – 3 bűncselekmény, 3 különböző logika
| Sikkasztás | Lopás | Csalás | |
| Dolog átvétele | Jogosan, rábízás útján | Jogtalanul, titokban | Passzív alany önként adja – megtévesztve |
| Jellemző elem | Bizalommal való visszaélés | Titkosság, észrevétlenség | Megtévesztés, félrevezetés, tévedésben tartás |
| Példa | Alkalmazott eltulajdonítja a rábízott céges pénzt | Zsebtolvaj eltulajdonítja a telefonodat | Nemlétezető terméket kínáló webshop előleget kér |
| Büntetési tétel | 2 évig (alapeset) – súlyosabb is lehet | 2 évig – értéktől függően több | 2 év – súlyosabb esetben 5–10 év is lehet |
Miért fontos a pontos megkülönböztetés?
A büntetőjogban minden apró részletnek kulcsszerepe van: akár egy-egy körülmény is teljesen megváltoztathatja, hogy egy magatartás milyen bűncselekményként kerül értékelésre, milyen nyomozati irányt vesz az ügy, és végül milyen büntetésre lehet számítani. Gyakran előfordul, hogy a nyomozás előrehaladtával a hatóság módosítja az ügy kezdeti jogi minősítését. Emiatt is lényeges, hogy ha valakit ilyen típusú cselekménnyel gyanúsítanak meg – vagy épp sértetté válik –, mielőbb kérjen ügyvédi segítséget.
A sikkasztás, lopás és a csalás sértettje és jogai
A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. A sértett személyének meghatározása a sértetti jogok gyakorlása szempontjából bír jelentőséggel. A sértett ugyanis indítványokat és észrevételeket tehet, polgári jogi igényt terjeszthet elő, iratmásolatokat kérhet, de akár az eljárás megszüntetése esetén pótmagánvádlóként is felléphet. A büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint ugyanis a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította,
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást megszüntette,
c) az ügyészség a vádat ejtette.
A pótmagánvádas eljárásban a sértett jogi képviselete kötelező.
A büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a kártérítésre, illetve dolog kiadására, vagy pénz fizetésére irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következtében keletkezett.
Közvetítői eljárás lehetősége
A közvetítői eljárás (mediáció) a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Az eljárás lényege, hogy a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén az állam saját büntetőigénye elé helyezi a sértett reparációs lehetőségét. A közvetítő eljárás kiváló esély a bűncselekményt elkövető gyanúsított és a kárt elszenvedett sértett számára.
Ha a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a törvény szerinti megállapodás létrejön, akkor a közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészség számára. Az ügyészség ezen megállapodást csak akkor helyezi hatályon kívül, ha az törvénybe ütközik. Ha a gyanúsított a megállapodást teljesíti, akkor ezen cselekménye akár a büntethetőségét is kizárhatja!
A közvetítői eljárásról részletesebben is olvashat a https://drgyulay.hu/kozvetitoi-eljaras/ linken elérhető cikkünkben.
Mikor forduljon ügyvédhez?
– Ha büntetőeljárás indult ön ellen, vagy idézést kapott gyanúsítottként.
– Ha vagyoni károsodás és úgy véli, bűncselekmény történt.
– Ha egy ügy sikkasztás és csalás között ingadozik, és szükséges a pontos jogi értelmezés.
Forduljon hozzánk bizalommal – segítünk jogi tanácsadásban és védelemben egyaránt.
