Közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás (mediáció) a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Az eljárás lényege, hogy a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén az állam saját büntetőigénye elé helyezi a sértett reparációs lehetőségét. A közvetítő eljárás kiváló esély a bűncselekményt elkövető gyanúsított és a kárt elszenvedett sértett számára. Mindazonáltal már a bevezetőben felhívjuk a figyelmet arra, hogy az eljárás nem egy automatikus lehetőség, és különös odafigyelést igényel, kiváltképp a gyanúsított számára.

Az eljárás rövid hazai története

A büntetőjogi mediáció 2007-ben jelent meg hazánk jogrendszerében.  Az eljárás törvényi szabályozása egységesen igényelte a büntetőeljárási és büntető anyagi jogi kódex módosítását. A konkrét eljárás szabályozása külön törvényben került megfogalmazásra, azonban alkalmazásának feltételeit a 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: régi Be.) 221/A. §-a tartalmazta, a Btk-ba pedig új büntethetőséget megszüntető okként, a tevékeny megbánás jogintézményét hozta létre a jogalkotó.

A régi Be. hatálya alatt a tevékeny megbánás és a közvetítői eljárás szabályozása szimbiózisban állt egymással. Ezen összeköttetést azonban az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) megszüntette. Az új kódex ugyanis, – elődjével ellentétben – az ügyész döntése alapján, a közvetítői eljárásra már valamennyi bűncselekmény esetén lehetőséget biztosít. Ahogy azt a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény is megfogalmazza, a törvény hatálya minden olyan ügyre kiterjed, amelyben az ügyészség a büntetőeljárást közvetítői eljárás céljából felfüggesztette.

Törvényi feltételek

Az ügyészség közvetítői eljárás lefolytatása céljából felfüggeszti az eljárást, ha
a) a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul,
b) a gyanúsított a vádemelésig bűncselekmény elkövetését beismerte, és
c) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel
ca) a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és
cb) a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes.

Miért jó a gyanúsítottnak a közvetítői eljárás?

Ha a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a törvény szerinti megállapodás létrejön, akkor a közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészség számára. Az ügyészség ezen megállapodást csak akkor helyezi hatályon kívül, ha az törvénybe ütközik. Ha a gyanúsított a megállapodást teljesíti, akkor ezen cselekménye

1. kizárja a büntethetőségét,
2. korlátlan enyhítésre nyújt lehetőséget vagy
3. enyhítő körülményként értékelhető.

Az, hogy a fenti három alternatíva közül melyik alkalmazható, az elkövetett bűncselekménytől, illetve annak büntetési tételétől függ. Amennyiben ugyanis a gyanúsított az alábbi bűncselekményi körbe tartozó valamely gondatlan vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményt követte el, akkor a megállapodás teljesítésével nem büntethető. Ha pedig az alábbi szándékos, három évi szabadságvesztésnél súlyosabban, de öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményt követett el, akkor a büntetése korlátlanul enyhíthető. Az így érintett bűncselekmények

• az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni,
• az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni,
•  a közlekedési,
• a vagyon elleni, illetve
• a szellemi tulajdonjog elleni deliktumok.

A további olyan bűncselekmények esetén, ahol közvetítői eljárásra van lehetőség, a megállapodás pusztán enyhítő körülményként értékelhető.

Mi a közvetítői eljárás feltétele?

Az eljárás feltételeit – a korábban hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek megfelelően – a Be. 412. § (2) bekezdése rögzíti. Tekintettel arra, hogy az eljárás célja egy megállapodás létrehozatala, az eljáráshoz a gyanúsítottnak és a sértettnek is hozzá kell járulnia. (Nem bír jelentőséggel, hogy a közvetítői eljárást a sértett vagy a gyanúsított indítványozza.)

A gyanúsított szempontjából a legérzékenyebb feltételnek a bűncselekmény beismerése minősül. A büntetőeljárás felfüggesztésére ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha a gyanúsított a terhére rótt bűncselekményt a vádemelésig beismeri. Figyelemmel arra, hogy a közvetítői eljárás indítványozása, a sértett hozzájárulása, illetve a bűncselekmény beismerése nem garantálja az eljárás engedélyezését, a gyanúsítottól különös körültekintést igényel, ezen feltétel megfontolása. Nem szabad továbbá figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a közvetítői eljárás elrendelése ellenére nem biztos a sértett és a gyanúsított megállapodása, melynek hiányában úgy folytatódik a büntetőeljárás, hogy a gyanúsított beismerő vallomást tett.

Utolsó gumiszabályként a törvény mérlegelési lehetőséget biztosít az ügyész számára. Az ügyészség ugyanis a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel akkor biztosítja a közvetítői eljárás lefolytatásának lehetőségét, ha

• a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható, és
• a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy az érintett eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes.

Ezek fennállta számos tényezőtől függenek. Így például a gyanúsított előéletétől, a bűncselekmény körülményeitől, továbbá, hogy a törvény kötelezővé teszi-e valamely büntetés kiszabását (pl. járművezetéstől eltiltást).

Milyen bűncselekmények esetén szokás a közvetítői eljárás?

Közvetítői eljárásra olyan bűncselekmény esetén kerülhet sor, melynek van sértettje (és a sértett nem halt meg). A gyakorlatban erre főleg azon bűncselekmények kapcsán kerül sor, melyeknél a közvetítői eljárás eredményes lefolytatása nyomán a büntethetőség megszűnik, vagy korlátlan enyhítésre van lehetőség. Ezen leggyakoribb bűncselekmények:

• a közlekedési bűncselekmények közül a közúti baleset okozása,
• az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények közül a magánlaksértés és a zaklatás, illetve
• a vagyon elleni bűncselekmények közül a lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés.

A bűncselekmény jellege miatt ritkább, de a súlyos testi sértés esetén is előfordul, hogy az ügyészség felfüggeszti a büntetőeljárást közvetítői eljárás lefolytatása céljából.

Miben lehet megállapodni a közvetítői eljárás során?

A közvetítői eljárás során a felek bármiben megállapodhatnak, ami a bűncselekmény következményeinek jóvátételére alkalmas. Sor kerülhet például arra, hogy az elütött személyt rehabilitáció során kórházba szállítják, bevásárolnak számára, rongálás esetén lefestik a megrongált kerítést. A leggyakoribb azonban a pénzbeli reparáció. Ezesetben az összeg kizárólag a felek megállapodásától függ. Annak meghatározásához, hogy egy közvetítői eljárás során mi az az összeg, ami a gyanúsított számára még megéri, illetve a sértett számára reálisan elérhető, javasoljuk, hogy mindenképp konzultáljon Irodánkkal.

Kérdése esetén Irodánk áll rendelkezésére!