Közokirat-hamisításról általában
A médiában történő ritkább megjelenése okán sokan nem gondolnák, de a közokirat-hamisítás a negyedik leggyakoribb bűncselekmény hazánkban. Csak 2021-ben 11.538 közokirat hamisítást valósítottak meg, mellyel a bűncselekmény az öt leggyakrabban elkövetett deliktum közé tartozik Magyarországon. Nem meglepő az elkövetés nemek aránya közötti megoszlása sem, hiszen ezt a bűncselekményt is többségében férfiak valósítják meg. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közokirat-hamisítás a nők körében nagyobb népszerűségnek örvend a nagy átlagnál. Jelen esetben ugyanis a nők aránya 24%, míg az összes bűncselekményt tekintve arányuk mindössze 17,6% az összes közokirat-hamisítást megvalósító elkövető tekintetében.
Közokirat-hamisítás Btk. szerinti tényállása
342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1a) Nem valósul meg az (1) bekezdés c) pontja szerinti bűncselekmény a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentés vonatkozásában, amennyiben arra a szállásadó hozzájárulásával, vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel kerül sor.
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.
343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
Közokirat-hamisítás rövid jellemzése
A közokirat-hamisítást a közbizalom elleni bűncselekmények körében szabályozza a Btk.. Védett jogi tárgya a közokirat hitelességébe és valódiságába vetett közbizalomhoz fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya a közokirat. A bűncselekmény elkövetési magatartása, alanya, a bűnösségi alakzat, valamint a stádiumok tekintetében különbséget kell tennünk a bárki által elkövethető közokirat-hamisítás és a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás között.
A bárki által megvalósítható alakzat elkövetési magatartásai:
- hamis közokirat készítése, illetve a közokirat tartalmának meghamisítása,
- hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokirat felhasználása,
- intellektuális közokirat hamisítás.
Hivatalos személy által megvalósított közokirat-hamisítás elkövetési magatartásai:
- hamis közokirat készítése, közokirat tartalmának meghamisítása,
- lényeges tény hamisan történő közokiratba foglalása.
A bárki által elkövethető alakzat alanya tettesként hivatalos személyen kívül bárki lehet. Ha más a hamisító és a felhasználó, akkor mindketten önálló tettesként felelnek. Ezzel szemben a hivatalos személy által megvalósított közokirat-hamisítás tettese és társtettese kizárólag hivatali hatáskörében eljáró hivatalos személy és Magyarországon jogszerűen eljáró külföldi hivatalos személy lehet. Felbújtója és bűnsegédje utóbbinak is bárki lehet.
Kiemelést érdemel még, hogy a bárki által elkövethető alakzat szándékos és gondatlan elkövetéssel is megvalósítható, míg a hivatalos személy által megvalósított közokirat-hamisítás csak szándékos elkövetés esetén büntetendő.
Különbség továbbá, hogy a törvény – a hivatalos személyre vonatkozó tényállással szemben – a bárki által elkövethető alakzat előkészületét is büntetni rendeli.
Közokirat
A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. §-a határozza meg. Eszerint a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
A közokirat jelentősége annak bizonyító erejében rejlik. A közokiratot ugyanis ellenkező bizonyításig valódinak kell tekinteni. Teljes bizonyító erővel bizonyítja
a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
Milyen büntetésre számíthat közokirat-hamisítás esetén?
A bűncselkemények túlnyomó többségéhez hasonlóan, a közokirat-hamisítás is szabadságvesztéssel büntetendő. (Ez alól kivételt képez az intellektuális közokirat hamisítás gondatlan elkövetése, melynek büntetési nemeként elzárást határozott meg a jogalkotó.) A bárki által elkövethető alakzat három évig terjedő szabadságvesztéssel, a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás pedig egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennél enyhébben, egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény a gondatlan elkövetést.
A szabadságvesztés törvényi feltüntetése azonban nem jelenti azt, hogy a közokirat-hamisítás elkövetőjével szemben szabadságvesztés büntetése helyett ne lehetne más büntetést kiszabni. E ponton hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy közokirat-hamisítás miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre is felfüggeszthető, vagy a bíróság szabadságvesztés büntetése helyett – a törvényi feltételek fennállása esetén – más büntetést, így pénzbüntetést is kiszabhat. Annak meghatározása kapcsán azonban, hogy milyen büntetés kiszabása várható, továbbá annak eléréséhez, hogy a bíróság a lehető legenyhébb büntetést szabja ki, a körülmények részletes feltárása szükséges. Felhívjuk ugyanis a figyelmüket arra, hogy a pénzbüntetés végső összege a bűncselekmény tárgyi súlyától, az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaitól és életvitelétől függ. Ezokból feltétlenül javasoljuk, hogy a lehető legkorábban – ajánljuk, hogy még a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően – vegyék fel a kapcsolatot Irodánkkal.
Hány bűncselekményt valósít meg több közokirat hamisítása, felhasználása?
A bűncselekmény rendbelisége (száma) általában a közokiratok számához igazodik. Ennek megfelelően, ha az elkövető három közokiratot hamisít meg, akkor három bűncselekményt követ el. Ezesetben bűnhalmazat valósul meg, és halmazati büntetést kell kiszabni. Nem bűnhalmazat, hanem egy bűncselekmény elkövetése állapítható meg akkor, ha a hamisítványok csak egymást kiegészítve alkalmasak jogsérelem előidézésére.
Egy vagy több bűncselekményt valósít meg az, aki hamis közokiratot készít, majd azt felhasználja?
A bírói gyakorlat értelmében egy hamis közokirat készítése, majd ugyanazon közokirat felhasználása egységnek minősül, ekként egy bűncselekményt valósít meg. A minősítés oka, hogy a közokirat meghamisításának, avagy a hamis közokirat készítésének tipikus célja ezen hamis vagy hamisított közokirat felhasználása, és ezzel a kívánt joghatás elérése. Mivel a készítéssel, illetve meghamisítással, majd a felhasználással az elkövető azonos védett jogi tárgyat és elkövetési tárgyat sért, ezért egy bűncselekmény megállapítása indokolt.
Mit valósít meg az elkövető, ha a büntetőeljárás során más nevére szóló közokiratot használ fel?
Ha az elkövető személyazonosságának igazolására más nevére szóló valódi közokiratot használ fel, akkor a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette mellett a Btk. 342. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhasználást is elköveti. Emellett hamis vád miatt is felelősségre vonható. Így tehát hamis vád mellett két rendbeli közokirat-hamisítás miatt is felelősségre kell vonni az elkövetőt.
Közokirat-hamisítás a jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során
Ha valaki a jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során, olyan adásvételi szerződést nyújt be az illetékes hatósághoz, amely a jármű korábbi tulajdonosát nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, és ennek következtében a járműnyilvántartásba is a valóságnak nem megfelelő adat kerül, akkor az egyéb törvényi feltételek megléte esetén a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő intellektuális közokirat-hamisítást valósít meg az adásvételi szerződést benyújtó személy.
Irodánkkal történő kapcsolatfelvétel
Amennyiben közokirat-hamisítás elkövetése miatt eljárást indítanak Önnel szemben, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Irodánkkal. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a védekezés stratégiáját. Felhívjuk a figyelmét, hogy a gyanúsítotti kihallgatás a büntetőeljárás egyik legfontosabb eljárási cselekménye, ezért már a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően ajánljuk Irodánk megkeresését.
Közokirat-hamisítással kapcsolatos kérdése esetén állunk rendelkezésére!
A bűncselekmény joggyakorlatát érintő döntéseket az alábbi linken olvashat:
