A közúti balesetből eredő károk, illetve személyiségi jogsértésekből eredő sérelemdíj megfizetése iránti igények a kártérítési ügyek jelnetős részét képezik. Egy közlekedési baleset során gyakran magas összegű károk keletkeznek, mely mellett nem ritka a személyiségi jogok sérelme sem, megalapozva ezzel a sérelemdíj fizetési kötelezettséget.
A károsult kárát a károkozóval, illetve a károkozó által vezetett gépjárművet biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítóval szemben érvényesítheti. Az igényérvényesítés kapcsán azonban számos kérdés merül fel. Vizsgálni kell különösen, hogy a közlekedési balesetben gépjárművek ütköztek-e egymással. Amennyiben igen, akkor ezek a gépjárművek veszélyes üzemnek tekinthetők-e. Fennáll-e valamelyik személy felróható magatartása. Ennek hiányában fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatása esetén volt-e rendellenesség, illetve az kinek a tevékenysége körében merült fel?
A károkozó biztosítójával szembeni igényérvényesítés sajnos legtöbb esetben ezen a ponton szokott elakadni. Nemritka ugyanis, hogy a biztosító jogellenesen a hatóság vagy bíróság határozatától teszi függővé a kár megfizetést. Felhívjuk azonban a figyelmüket, hogy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdése értelmében: „biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalához nem kötheti”.
A kártérítés jogalapjának vizsgálatát követően annak kérdésében kell állást foglalni, hogy közlekedési baleset esetén a károsult kárának megtérítésére milyen mértékben tarthat igényt. Főszabály szerint a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kár körében a közlekedési balesetet okozó személy (vagy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosító) köteles megtéríteni:
a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
b) az elmaradt vagyoni előnyt; és
c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
Kiemeljük, hogy közlekedési baleset esetén kár alatt nem csak a jármű helyreállításának költségét kell érteni. Kárnak minősül különösen:
Ez a példálózó jellegű felsorolás korántsem tekinthető teljeskörűnek. Számos további kár érvényesítésére van lehetőség, melyek közül a járadékok érvényesítése is kiemelést érdemel. A közlekedési baleset következtében károsult személy munkaképessége csökkenés esetén ugyanis igény tarthat jövedelempótló járadékra is, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el. A károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult tartáspótló járadék megfizetésére is igény tarthat.
A közlekedési baleset gyakori következménye a személyiségi jogok sérelme. Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Kérdésként merül fel azonban, hogy milyen mértékű (összegű) sérelemdíjat igényelhetnek a személyiségi jogában sértett személyek. Ennek meghatározása azonban több tényezőtől függ. A közlekedési balesetek eredményeképpen leggyakrabban a testi épséghez és a lelki egészséghez való jog sérül, de nem ritka a teljes családban nevelkedéshez, egészséges személyiségfejlődéshez való jog sérelme sem. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset összes körülménye alapján, egy összegben határozza meg. Ennek előzetes becslése rendkívül kényes folyamat, és a perköltségek szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, mely okból a peres eljárás megindítása előtt feltétlenül javasoljuk, hogy keressék Irodánkat.
Gyakran merül fel kérdésként, hogy a közlekedési baleset károkozójának biztosítója köteles-e sérelemdíj fizetésére. Miután a kötelező gépjármű-felelősségbiztosító a károkozó helyett fizeti meg a károsult kárt, illetve a nem vagyoni sérelem miatt követelhető sérelemdíjat, ha a sérelemdíj fizetésnek feltételei fennállnak, akkor természetesen a biztosítótól is követelhető sérelemdíj.
Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a biztosító a követelés kifizetését a rendőrségi eljárás befejezéséhez, illetve a határozat megküldéséhez köti. Ez a feltétel azonban jogellenes. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosító kifizetése ugyanis nem a rendőrség határozatától függ. Amennyiben ilyen feltételt támaszt, akkor a biztosító tájékoztatásával szemben panasszal lehet élni, annak elutasítása esetén pedig peres eljárás indítható.
Önmagában az a tény, hogy a biztosító elutasítja a bejelentett kártérítési igényt, még nem jelenti, hogy a követelés nem lenne megalapozott. A kártérítés megfizetése gyakran a jogalap vitatásából ered. Amennyiben két gépjármű ütközéséből ered a sérülés, akkor a kártérítési igényünk érvényesítéséhez azt szükséges bizonyítani, hogy a másik fél felróható magatartása okozta számunkra a kárt. Amennyiben ezt tudja bizonyítani, akkor érdemes a biztosító döntésével panasszal élni, annak elutasítása esetén pedig fizetési meghagyásos eljárást vagy peres eljárást indítani.
Az igényelt összeg megtagadásának másik gyakori oka az összegszerűség vitatása. Ez eredhet a gépjármű kárkori értékének téves meghatározásából, a javítási költség összegének helytelen felméréséből, az értékcsökkenés meg nem állapításából. Ezekben az esetekben magánszakértő megbízására nyílik lehetőség. Javasoljuk azonban, hogy a szakértő megbízása előtt vegyék fel Irodánkkal a kapcsolatot, mert a magánszakértő alkalmazását a Polgári perrendtartásról szóló törvény szigorú feltételekhez köti. Nehogy a szakértő megbízása kidobott pénz legyen az Ön számára.
Sokan nem tudják, de a közlekedési baleset következtében a trauma hatására lelki egészségük sérül. Álmatlan éjszakái lesznek, fél újra járművet vezetni, akaratlanul újra lejátszódik Ön előtt ismételten a baleset. Emiatt sérelemdíjra tarthat igényt. A sérelemdíj összegénél az Önre és környezetére gyakorolt hatást kell figyelembe venni, így szempont lehet a sportolás átmeneti lehetőségének elvesztése, a lelki trauma hatása, illetve a fizikai sérülés is.
Sokan nem tudják, de ha a háztartás körüli munkák nem tudja elvégezni, és ebben más segít számára, akkor háztartási kisegítő költségét is érvényesítheti.
Gyakori, hogy a balesetet követően betegszabadságra kényszerül valaki, mely miatt alacsonyabb jövedelemben részesül. A különbözet azonban kárként érvényesíthető. Ne hagyja, hogy a táppénz miatti jövedelemkiesés a kára maradjon!
Számos további kártérítési igénye lehet. Baleset esetén kórházi szeretetcsomag költségét érvényesítheti, ha a hozzátartozóknak a kórházba rendszeresen látogatniuk kell, akkor az üzemanyagköltség kárként merülhet fel. A baleset miatti képességváltozásból eredhet, hogy a lakást át kell alakítani, melynek költsége ugyancsak kár. Igényt tarthat továbbá a TB által nem fedezett, indokolt rehabilitációs ellátásokra is.
A kártérítési igények jelentős összege a járadékkövetelésből ered.
Ha a baleset következtében a munkaképessége csökken, és a baleset utáni jövedelme az azt megelőző jövedelmét Önnek fel nem róható okból nem éri el, akkor jövedelempótló járadékot követelhet.
Sajnálatos tény, hogy egyes balesetek következtében mozgásbeszűkülés, illetve maradandó fogyatékosság keletkezik. Ez eredményezheti, hogy addigi munkáját nem tudja ellátni, vagy csak rendkívüli erőmegfeszítés árán tudja korábbi feladatait ellátni. Ez akár vállalkozásának megszűnéséhez vagy munkaviszonyának megszűnéséhez vezethet. A jövedelemkiesés azonban érvényesíthető! Miután a kár a jövőben rendszeresen fel fog merülni, ezért járadék formájában igényt tarthat az összeg megtérítésére.
A kár az elmaradt vagyoni előnyből is ered. Ekként kárként érvényesíthető, ha a közlekedési baleset következtében egy szerződést nem tudott teljesíteni, vagy egy egyeztetett, előkészített megrendelést nem tud vállalni.
Taxisofőr Ügyfeleink kapcsán gyakran szembesülünk azzal, hogy a gépjármű javításának idején kiesett jövedelmük keletkezik, mert más gépkocsit az átmeneti időszakban nem tudnak használni. Sajnos a biztosító a kiesett jövedelmet nem vagy csak részben szokta megtéríteni. A kiesett jövedelem azonban (a megtakarított költségekkel csökkentve) jár. Annak összege a biztosító elutasítása esetén peres eljárásban érvényesíthető.
Hasonló esetekkel találkozunk a tehergépjárműveket érintően. Fuvarozás és szállítmányozás esetén másik gépjármű biztosítása nem biztos, hogy lehetséges, ezokból kiesett jövedelem keletkezik. Az elmaradt jövedelem érvényesíthető.
Hatalmas tragédia a szülő, nagyszülő vagy a gyermek elvesztése. A haláleset következtében nagyobb összegű sérelemdíj, illetve tartást pótló járadék is érvényesíthető.
A maradandó fogyatékosságot eredményező balesetek a károsult életét teljesen megváltoztathatják. Előfordulnak gerinctöréssel, végtagbénulással vagy vesztéssel, látásvesztéssel és egyéb kiemelt következménnyel járó balesetek. Ezen közlekedési szituációk kapcsán még a halálesetből eredő hozzátartozói sérelemdíjigénynél is magasabb összegű sérelemdíjat érvényesíthet a károsult. A korábban kiemelt jövedelempótló járadékigény és egyéb kártérítési igények itt hatványozottan érvényesülnek.
Az egyes maradandó fogyatékosságot eredményező közlekedési baleseteknél kiemelten fontos, hogy tisztázza az érvényesíthető kártérítési igényeit. Javasoljuk, hogy már a biztosító megkeresése előtt vegye fel Irodánkkal a kapcsolatot.
Miként azt korábban már említettük, a közlekedési baleset kapcsán vizsgálandó egyik fő kérdés a felróhatóság. Amennyiben ugyanis két gépkocsi vagy esetleg gépkocsi és motor egymásnak kárt okoz, akkor a károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles a károkozó, az üzemben tartó és a biztosító a kárt viselni. Ha károkozás a közlekedési balesetben részes egyik félnek sem róható fel, akkor a kárt az köteles megtéríteni, akinek a (fokozott veszélyességgel járó) tevékenysége körében a kárhoz vezető rendellenesség felmerült. Amennyiben mindkét fél körében felmerült a rendellenesség, vagy az egyik fél esetén sem állapítható meg, a közlekedési balesetből származó kárt mindenki maga viseli.
Más szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a gépkocsi, vagy motor gyalogossal ütközik. Ezesetben az üzembentartónak (és a biztosítónak) nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. A kármegosztásnál azonban üzembentartó terhére kell figyelembe venni, hogy a gépkocsi vezetés fokozottan veszélyes jellegét.
Amennyiben közlekedési balesetből eredően kára vagy nemvagyoni sérelme keletkezik, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Irodánkkal. Sajnálatosan gyakori, hogy a biztosítók nem térítik meg a károsultak teljes kárát, továbbá a sérelemdíj megfizetéséről sem gondoskodnak.
Közlekedési balesettel kapcsolatos kérdése esetén állunk rendelkezésére!
A bírói gyakorlatból az alábbi linken olvashat döntéseket:
https://ugyvedmindenkinek.hu/kozlekedesi-balesetbol-eredo-karterites-serelemdij