Költségvetési csalásról általában
Az új Btk. megalkotott költségvetési csalás tényállásának létrehozatalakor, hogy minden olyan esetet egy tényállásban rendeljen büntetni, ami a költségvetés sérelmével jár. Az új Btk. a költségvetési csalás tényállása alá vonta a korábbi Btk. adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, áfára elkövetett csalás, a csalás minden olyan esetét, amely a költségvetés sérelmével jár, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése deliktumait. A bűncselekmény védett jogi tárgyat a költségvetés bevételeihez fűződő társadalmi érdek.
A Belügyminisztérium statisztikai adatai szerint 2014-ben 45 milliárd, 2016-ban 39 milliárd, 2017-ben pedig 8 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt regisztráltak a költségvetési csalás bűntettének eredményeként. Ennek ellenére az így megállapított vagyoni hátrányok megtérülése mindössze 1% körül alakult.
A költségvetési csalás törvényi tényállása
(1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(6) Az (1)–(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)–(6) bekezdésben meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követik el.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is;
c) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító bűncselekmény.
Költségvetési csalás elkövetői
Az I. bekezdés szerinti költségvetési csalás alanya tettesként bárki lehet, akit a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség terhel, és ezzel kapcsolatban tanúsít megtévesztő magatartást, illetve aki a tényállásszerű elkövetési magatartást a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában tanúsítja.
Az adóbevallás szempontjából a könyvelő quasi teljesítési segéd, hiszen az adóbevallás az adóalany kötelezettsége, s így az adóbevallás elmulasztásáért vagy valótlan tartalmú adóbevallás benyújtásért is felelős.
Gyakori a közvetett tettesi alakzatban elkövetett költségvetési csalás. Tipikus esete, amikor a tettes más tévedésben lévő személyt használ fel a bűncselekmény elkövetésére. Ilyen közvetett tettesi felelősség állapítható meg például abban az esetben, ha a közvetett tettes a keletkezett számlákat nem bocsátotta a tévedésben lévő személynek a rendelkezésére, akinek így a betéti társaságnak az általános forgalmi adónemben való adófizetési kötelezettsége tekintetében releváns tényekről nem volt tudomása.
Üzletszerű elkövetés, mint minősítő körülmény
A Büntető Törvénykönyv értelmező rendelkezése szerint: üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A következetes bírói gyakorlat szerint a költségvetési csalás bűncselekménye vonatkozásában az üzletszerűség megállapításának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény törvényi tényállásán belül értékelésre kerülő különböző elkövetési magatartások törvényi egységet alkotnak. (BH 2015.3.59)
A költségvetési csalás speciálisan megfogalmazott törvényi tényállása okán az egyes tényállásszerű magatartások összefüggenek egymással és egy rendbeli bűncselekményként kerül értékelésre. Tipikus esete ennek, ha az elkövető havi adóbevallásra és adófizetésre köteles. Ennek ellenére rendszeres haszonszerzés céljából, tévedésbe ejtéssel nem teljesíti adófizetési kötelességét. Ezesetben az egységet képező költségvetési csalás üzletszerűen valósul meg.
Bűnszövetség és bűnszervezet
Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
A bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
A bűnszövetség fennállása esetén a költségvetési csalás minősített esete állapítható meg. Ezzel szemben a bűnszervezet fennállásakor a törvényben determinált kirívóan súlyos hátrányok alkalmazandóak. A bűnszervezetről írt külön cikkünket az alábbi linken olvashatják:
Lényegesnek tartjuk kiemelni, hogy a bűnszervezetben elkövetett üzletszerű költségvetési csalás esetén az üzletszerűség fennállása miatti minősített eset mellett a bűnszervezet hátrányos jogkövetkezményei is alkalmazandóak. Ezzel szemben, ha bűnszervezet jön létre, akkor a bűnszövetség minősítésének megállapítása a kétszeres értékelés tilalmába ütközik.
Zár alá vétel
A költségvetési csalás miatt induló eljárásokban gyakori a zár alá vétel elrendelése. A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Zár alá vétel rendelhető el
a) a dologra,
b) a számlapénzre és az elektronikus pénzre,
c) a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszközre,
d) bármely más vagyoni értékű jogra, vagy
e) bármely más vagyoni jellegű követelésre.
Zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha
a) az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, vagy
b) annak célja polgári jogi igény biztosítása,
és megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják.
A zár alá vételt a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendeli el. Bizonyos esetekben annak elrendelésére azonban kizárólag a bíróság jogosult.
A költségvetési csalást érintő bírói gyakorlat
I. Az üzletszerűség megítélése szempontjából figyelembe kell venni a haszonszerzés érdekében elkövetett, más eljárásban jogerősen elbírált cselekményt, valamint azt a cselekményt is, amelynek elkövetése során a terheltet haszonszerzési célzat vezette, de a büntethetősége önkéntes elállás folytán megszűnt.
II. A költségvetési csalás és az annak érdekében elkövetett hamis magánokirat felhasználása egymással valódi alaki halmazatban áll. (BH 2021.11.299)
A bűnszervezet és a bűnszövetség két különálló jogintézmény. A költségvetési csalás bűncselekménye esetén ezért a korlátlan enyhítés kizárása a társas elkövetési formák közül kizárólag a bűnszövetségre vonatkozik. A nulla poena sine lege elve alapján, analógia alkalmazásával a bűnszervezetben elkövetőkre ez a törvényi rendelkezés nem terjeszthető ki. Így bűnszervezetben elkövető terhelt vonatkozásában – a további törvényi feltételek megléte esetén – a Btk. 396. § (8) bekezdése alapján a büntetés korlátlan enyhítésének helye van. (BH 2021.1.5)
A költségvetési csalás elkövetési magatartásának része az a megtévesztés is, amit az elkövető a tévedésbe ejtést követően, annak fenntartása, illetve a kifizetések kieszközlése érdekében tanúsít. (BH 2020.4.93)
I. Költségvetési csalás bűntette kísérletével halmazatban csalás bűntette megállapításának is helye van, ha az állami támogatás elbírálására és folyósítására jogosult Zrt. tévedésbe ejtése útján megszerezni kívánt állami támogatás összegére a gazdasági társaság képviseletre jogosult ügyvezetője annak tudatában köt faktoringszerződést, hogy – a feltételek nem teljesítése miatt – az állami támogatás kiutalására a kft.-nek nincs reális esélye.
II. Költségvetési csalással kapcsolatban nem lehet eredményesen hivatkozni önkéntes eredményelhárításra, amennyiben az elkövető a költségvetésből származó pénzeszköz kifizetése érdekében az állam nevében eljáró szervezetet megtéveszti, mert tudomást szerez arról, hogy a lefolytatott vizsgálatokat követően már nem kerül sor az elnyert összeg folyósítására. (BH 2020.3.60)
Irodánkkal történő kapcsolatfelvétel
Amennyiben költségvetési csalás elkövetése miatt eljárást indítanak Önnel szemben, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Irodánkkal. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a védekezési stratégiáját. Felhívjuk a figyelmét, hogy a gyanúsítotti kihallgatás a büntetőeljárás egyik legfontosabb eljárási cselekménye. Ezért már a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően ajánljuk Irodánk megkeresését.
Költségvetési csalással kapcsolatos kérdése esetén állunk rendelkezésére!
