A kerítés, a prostitúció elősegítése és a kitartottság a magyar büntetőjog olyan, egymáshoz szorosan kapcsolódó bűncselekményei, amelyek a gyakorlatban könnyen összekeverhetők. A három tényállás ugyanahhoz a prostitúcióval összefüggő élethelyzethez kapcsolódhat, mégis egészen más elkövetői magatartást feltételeznek. Az elhatárolás nem pusztán elméleti kérdés, a megfelelő jogi minősítés a büntetőeljárás kimenetele és a kiszabható büntetés szempontjából is alapvető jelentőségű.
Kerítés
A Btk. 200. §-a szerinti kerítés lényege, hogy az elkövető haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez. A törvény tehát egy közvetítő jellegű magatartást büntet. A kerítő kapcsolatot teremt, illetve a szexuális cselekmény lehetőségét biztosítja más személy számára.
Fontos, hogy a kerítés megvalósulásához nem szükséges rendszeres vagy folyamatos haszonszerzésre törekvés. Akár egyetlen alkalommal is megvalósulhat a bűncselekmény, ha az elkövető a törvényi tényállásban meghatározott körülmények között megteremti egy szexuális cselekmény közvetlen lehetőségét. A köznyelv a kerítő kapcsán jellemzően a „strici” kifejezést használja.
Prostitúció elősegítése
A prostitúció elősegítése (Btk. 201. §) bár nagyon hasonlít a kerítéshez, alapvető és lényegi különbség van a két bűncselekmény között. Prostitúció elősegítésének minősül, ha valaki mást prostitúcióra rábír, illetve ha épületet vagy más helyet prostitúció céljára rendelkezésre bocsát. A törvényi tényállás a bordélyház fenntartását, vezetését vagy működésének anyagi támogatását is külön büntetni rendeli.
A legfontosabb különbség az, hogy míg a kerítés esetén egy személy más részére történő megszerzése történik, szexuális cselekmény végzésére és haszonszerzés céljából, addig a prostitúció elősegítésénél az elkövető a prostitúciós tevékenység feltételeit teremti meg akár más személy rábírásával, akár épület rendelkezésre bocsátásával.
Kitartottság
A kitartottság (Btk. 202. §) ismét más jellegű magatartás. Az követi el ezt a bűncselekményt, aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát.
A kitartott tehát olyan személy, aki a prostitúciót folytató által megszerzett jövedelemből részesül, és ebből tartja fenn magát. A kerítő ezzel szemben a felek összehozásáért, a prostituált rendelkezésre bocsátásáért vagyis a közvetítői tevékenységéért vár ellenszolgáltatást.
Ez alapján egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a kerítő közvetít, a prostitúció elősegítője rábeszél, lehetővé tesz vagy támogat, a kitartott pedig a prostituált bevételéből él.
Elhatárolási kérdések
A három bűncselekmény bizonyos ügyekben akár egymás mellett is felmerülhet, ezért a bíróságnak nem elegendő azt megállapítania, hogy az elkövető valamilyen módon kapcsolatba került a prostitúcióval. A konkrét magatartást, az elkövető célzatát, a pénz útját, valamint az érintett személyek közötti kapcsolatot is vizsgálni kell.
A kerítő a prostitúciós folyamat „befektetője”, aki a szexuális cselekményre valakit más személy részére megszerez, és ezért hasznot remél. Ez a haszon akár később, magának a prostitúciót folytató személynek a jövedelméből is származhat.
A kitartottság esetében viszont az a döntő, hogy az elkövető a prostitúciót folytató személytől, annak már megszerzett jövedelméből részesedik, és nem feltétlenül működik közre a prostitúció megvalósításában. A kerítés elkövetője a kitartottság elkövetőjéhez képest többlettevékenységet végez, amennyiben nem csupán kitartatja magát a prostituált jövedelméből, hanem a partnerek közösülés céljából való összehozásában is részt vesz. Ilyen többlettevékenység esetén a cselekmény nem minősülhet kitartottság bűntetteként.
Ha valaki egy személyt haszonszerzés céljából másnak szexuális cselekmény végzésére megszerzett, elsősorban a kerítés tényállását kell vizsgálni. Ha a prostitúciós tevékenységre valakit rábír, ahhoz helyet biztosít vagy bordélyházat üzemeltet, a prostitúció elősegítése kerülhet előtérbe. Ha pedig saját megélhetését részben vagy egészben a prostitúciót folytató személy jövedelméből biztosította, a kitartottság tényállása lehet irányadó.
Különösen fontos azonban, hogy a prostitúcióval összefüggő ügyekben felmerülhet emberkereskedelem és kényszermunka is. A bírói gyakorlat szerint ugyanis amennyiben a személy megszerzése már kizsákmányolási célból, a sértett kiszolgáltatott helyzetének kihasználásával történik, a cselekmény minősítése túlmutathat a klasszikus prostitúciós bűncselekményeken.
Lehetséges jogkövetkezmények
A büntetőjogi minősítés az eddig kifejtettek okán minden ügyben a konkrét körülmények részletes vizsgálatát igényli. A lehetséges jogkövetkezmények lényegesen eltérhetnek attól függően, hogy közvetítésről, a prostitúció feltételeinek biztosításáról, a prostituált jövedelméből való megélésről vagy adott esetben kizsákmányolásról van szó. Míg ugyanis a kitartottság három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, addig a kerítés és a prostitúció elősegítésének egyes minősített esetei esetén a büntetési tétel felső határa akár tíz év is lehet. Az emberkereskedelem és kényszermunka pedig ennél is lényegesen szigorúbb jogkövetkezménnyel járhat, a törvény egyes esetekben akár húsz évig, illetve életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.
