A vagyon elleni bűncselekmények – például a sikkasztás, a lopás vagy a csalás – gyakran keverednek a közbeszédben. Jogi szempontból azonban komoly különbségek vannak közöttük,
A költségvetési csalás minden olyan esetet egy tényállásban rendel büntetni, ami a költségvetés sérelmével jár.
A rablásról általában A rablás a legismertebb vagyon elleni erőszakos bűncselekmény. Ezt bűntettet már az 1878. évi V. törvénycikkben, azaz a történelmi jelentőségű Csemegi-kódexben is
A bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
A 2012. évi C. törvényben a fajtalanság fogalmát a szexuális cselekmény meghatározása váltotta fel, magába foglalva a közösülést, és átalakítva a fajtalanságra addig alkalmazott definíciót.
Zsarolásról általában A zsarolás hazánkban a legritkábban előforduló vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, melyet 2022-ben Magyarországon 186 alkalommal állapítottak meg. Összehasonlításképpen a Büntető Törvénykönyv ugyanezen fejezetébe
Az önbíráskodás olyan erőszakos vagyon elleni bűncselekmény, amely jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igények jogellenes, törvényben meg nem engedett módon történő érvényesítésével valósul meg. A büntetőjogban nem jártas emberek ezt a bűncselekményt gyakran a szintén erőszakos vagyoni bűncselekmények körébe tartozó zsarolással tévesztik össze.
Lopásról általában A lopás az egyik legrégebbi, egyben leggyakrabban megvalósított bűncselekmény. Ékesen mutatják ezt a hazai adatok is. A Belügyminisztérium által 2022-ből nyilvántartott 167.774 bűncselekményből
Közokirat-hamisításról általában A médiában történő ritkább megjelenése okán sokan nem gondolnák, de a közokirat-hamisítás a negyedik leggyakoribb bűncselekmény hazánkban. Csak 2021-ben 11.538 közokirat hamisítást valósítottak
A közvetítői eljárás (mediáció) a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Az eljárás lényege, hogy a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén az állam saját büntetőigénye elé helyezi a sértett reparációs lehetőségét.