
A munkáltató kártérítési felelőssége
A munkajogi felelősségi rendszernek az a sajátossága, hogy más jogszabályok vonatkoznak a munkavállalók és a munkáltatók kártérítési felelősségére. Míg ugyanis a munkavállalók felelőssége az főszabály

A munkajogi felelősségi rendszernek az a sajátossága, hogy más jogszabályok vonatkoznak a munkavállalók és a munkáltatók kártérítési felelősségére. Míg ugyanis a munkavállalók felelőssége az főszabály

A vagyon elleni bűncselekmények – például a sikkasztás, a lopás vagy a csalás – gyakran keverednek a közbeszédben. Jogi szempontból azonban komoly különbségek vannak közöttük,

Törvényes öröklésről, végrendeleti öröklésről és a hagyatéki eljárás Az öröklésre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) Hetedik könyve tartalmazza. E

A munkaviszony jogellenes megszüntetéséről írt korábbi cikkünket a következő linken érhetik el: https://drgyulay.hu/munkaviszony-jogellenes-megszuntetese/ Jelen írásunk a témát kimondottan a vezető állású munkavállalók tekintetében járja körbe.

A költségvetési csalás minden olyan esetet egy tényállásban rendel büntetni, ami a költségvetés sérelmével jár.

A rablásról általában A rablás a legismertebb vagyon elleni erőszakos bűncselekmény. Ezt bűntettet már az 1878. évi V. törvénycikkben, azaz a történelmi jelentőségű Csemegi-kódexben is

A bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
A 2012. évi C. törvényben a fajtalanság fogalmát a szexuális cselekmény meghatározása váltotta fel, magába foglalva a közösülést, és átalakítva a fajtalanságra addig alkalmazott definíciót.

Zsarolásról általában A zsarolás hazánkban a legritkábban előforduló vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, melyet 2022-ben Magyarországon 186 alkalommal állapítottak meg. Összehasonlításképpen a Büntető Törvénykönyv ugyanezen fejezetébe

Az önbíráskodás olyan erőszakos vagyon elleni bűncselekmény, amely jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igények jogellenes, törvényben meg nem engedett módon történő érvényesítésével valósul meg. A büntetőjogban nem jártas emberek ezt a bűncselekményt gyakran a szintén erőszakos vagyoni bűncselekmények körébe tartozó zsarolással tévesztik össze.